A március utolsó napján tartott testületi ülés napirendjén nem szerepelt az előző hónapban kért második alpolgármesteri beszámoló - tette szóvá Falussy Sándor képviselő. Talabér Márta, polgármester jelezte, hogy majd szóban a vegyes ügyek között lesz róla szó. Így az MSZP-s képviselő a napirendi pontokra is nemmel szavazatott.

Elsőként a nagyon részletes rendőrségi beszámolót fogadták el a képviselők. A lopások és köztéri felderítések aránya javult, a közlekedési balesetek száma viszont nőtt. A várpalotai rendőrkapitány önkritikaként fogalmazta meg a polgárőrséggel való nem megfelelő viszonyt.

Elfogadta a testület a gyermekétkeztetés díjainak 2,5%-os emelését.

Ugyanakkor a KSH adataiból az derül ki, hogy 2015-ben (2014-hez képest)

„Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,0, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent.”

Arról nem esett szó, hogy pl. a sertéshús ÁFA-ját 5%-ra csökkentették, az étkezési díjak viszont végig 27%-os ÁFA-val számolnak.

Majd a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díjának a megállapítása témája következett. Igen ez az a rendelet, amit tavaly márciusban igencsak benéztek a képviselők és a legkiszolgáltatottabbakat hozták még nehezebb helyzetbe. Falussy Sándor fel is hívta rá a figyelmet, de akkor a fideszes többség lesöpörte ezt az asztalról. Itt olvashatják az erről szóló cikket.

Most „nagylelkűen” éppen a polgármester terjesztette be, a képviselők egyhangúlag el is fogadták.

A forgalmi rend változásáról is döntöttek, mégpedig tilos lesz a behajtás a Bartók Béla u. 12-14. sz. épület előtti útszakaszra a Rákóczi Telepi Általános Iskola hátsó bejáratának irányából.

A civil szervezetek támogatásában továbbra is fennmaradt a kettős mérce: csak az egyéni képviselőknek  áll rendelkezésére pénzügyi keret. A listás képviselők még mindig csak másodrendű képviselők a testületben. A három, listán bekerült képviselő nemmel is szavazott a rendeletre.

A város településfejlesztési koncepciójában a Készenléti lakótelep körüli terveknél alakult ki vita. Míg Kádár István, a gazdasági bizottság elnöke azt javasolta, hogy a Készenléti ügyét (Készenléti lakótelep · A lakótelepen lévő lakóépületek statikai állapotának és felújítási lehetőségeinek részletes vizsgálata, ez alapján az itt lakó családok lakhatási viszonyainak rendezése · A részletes vizsgálatok és szakvélemények javaslatainak figyelembevételével az épületek, közterületek, utak, közműrendszerek állapotának javítása, a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése) vegyék ki a fejlesztési tervből, Falussy Sándor azt kérdezte, mi a baj ezzel a ponttal? Kádár szerint a konkrét terület kijelölésével van gond. Talabér azt mondta, hogy meg kell vizsgálni, lehet-e új városrészt biztosítani az ott élőknek. Mint mondta, a Készenlétin a közterület nem is az önkormányzaté, mégis mi végezzük el a tulajdonos feladatát. Kiírásra kerültek az új TOP-os programok, ami csak a közterületeket érinti.

Deák Istvánné megjegyezte, hogy a probléma több évtizedes, már az építkezésnél sem volt megfelelő talajvizsgálat. A lakásszövetkezetek nem tudnak megfelelő pénzösszeget biztosítani a házak repedéseinek kezelésére, de valamit tenni kell, amíg katasztrófa nem történik. Az önkormányzat felelőssége is.

Falussy Sándor szerint is régi a történet, és eddig senki nem mert igazi mélységében foglalkozni vele. Végül mégis maradt ez a pont koncepcióban.

Ezt követően kiáltványt fogadtak el a képviselők. A kiáltvány szövegezése és stílusa mindent elmond Várpalota mai városvezetéséről. A címe:

Thury György, Magyarország legnagyobb bajvívója, Várpalota és Nagykanizsa dicső főkapitánya halálának 445. évfordulója napján, Nagykanizsa, Orosztony és Várpalota települések önkormányzatainak Közös Kiáltványa Magyarországhoz!

Azon kívül, hogy fellegzős, dohos, még nevetségessé is teszi az egykori, valóban nagyszerű várkapitányt. Így szól a szöveg egy része:

„Nyugaton csak úgy emlegették őt, mint a „magyar el Cid”, a XI. századi legendás mórölő spanyol hős neve után.” 

Bevallom, én csak az El Cid című filmre emlékeztem (Charton Heston és Sophia Loren főszereplésével), ezért utána kerestem az interneten. Egyetlen utalást találtam a „magyar El Cid” - re, az is a Sulinet oldalán (2014. 09.16.) a következő formában:

Thury „komoly hírnévre tett szert a török és magyar vitézek körében... Hírneve messze földre eljutott a lantosok és énekmondók dalainak köszönhetően. A törökök csak „dunántúli oroszlánnak” nevezték, kortársai csak a „magyar el Cidként” emlegették.”

De ki is volt El Cid? Bevallom, utána kellett keresnem.

„Csapataival a keresztények seregében harcolt a mórok ellen, majd a mórok soraiban a keresztény királyok ellen, aszerint ahogyan az érdeke kívánta.” Spanyol népdalok, versek, mondák őrzik emlékét, az egyikben spanyol nemzeti hős, a másikban az arisztokrácia képviselője, de egy latin krónikában a spanyol nemzeti királyok őse, és egy 15. századbeli krónikában csodatevőként is aposztrofálják.

A lényeg, hogy a  11. századi spanyol hős legendája tele van ellentmondásokkal.

Thury György élete és tettei sokkal kevésbé misztikusak, ellentmondásosak. Volt akkora hadvezér, hős, hogy emlékét ne kelljen nyakon önteni lila ködökkel. Az pedig külön gusztustalan szirup, hogy a képviselő testület a tervezett török testvérvárost meg akarja hívni, ünnepeljék velük együtt a törökön aratott győzelmet az emlékév keretében. Ez a kiáltvány mindent elmond a mai történelemoktatásról, szemléletmódról.

Még szerencse, hogy a várpalotai és nagykanizsai gimnázium Thuri György néven jegyzi magát, így talán az avittas nagyzolást legalább nevükben  távol tarthatják maguktól.

Több furcsaság is előkerült még az ülésen, melyekben döntés is született. Közülük több olyan fajsúlyú (még, ha vita nélkül is döntöttek az ügyben), hogy a későbbiekben visszatérünk rá.

Egyetlen témát részleteznék még. A vegyes ügyekben Zugor Balázs, második alpolgármester számolt be egy éves munkájáról. Ezt írásban nem kapták meg a képviselők. Zugor Balázs szerint egy évet kért ő annak idején (2014. dec.), hogy kiderüljön, tudja-e teljesíteni a feladatot. (Elsőként egy évre bízta meg a testület. Falussy Sándor már akkor jelezte, hogy ez törvénytelen, majd hivatalosan is felszólították a testületet, hogy nem lehet egy évre megbízni alpolgármestert, csak a 4 évre)

Zugor Balázs hasonlattal kezdte: igen ágas-bogas facsemetét kapott, és kérdés, hogy kisarjad-e és termőre fordul-e a fácska. Arra volt elég ez az egy év, hogy feltérképezte maga előtt a lehetőségeket, amik kitörési pontok lehetnek. Mint mondta: nem kell mindig új dolgokat kitalálni.

 Az első vállalkozói fórum után kiderült, hogy nincs a városban megfelelő szakképzett munkaerő. (talán tessék körülnézni Münchenben vagy Londonban) Zugor szerint a várpalotaiak  Veszprémben és Fehérváron dolgoznak, ott, ahol megvetette lábát az ipar. Ezeket az embereket kellene visszacsábítani. Várpalotához a nehézipar és a vegyipar kapcsolódott. Igaz, hogy a megszűnéssel tisztább lett a levegő, de eltűntek a cégek is.

Az az ötlete támadt, hogy  a hiányszakmák oktatásában részt vállalunk. Kormányzati szinten felvetették, hogy bányaipari szakemberekre szükség van, elsősorban középvezetőként. Ilyen irányú szakképzést elindulhatna Várpalotán. Egyelőre bányaipari technikusnak nevezte a szakmát, de majd találnak jobb elnevezést. (milyen érdekes, hogy 2015 szeptember 1-jével - a központosításoknak köszönhetően - került át a Faller Szakképző a Pápai Szakképzési Centrumhoz). Első lépésként Inotán nyitna egy tanpályát és a meglevő kollégiumot újítaná fel. A második lépcsőben több társszakma oktatása is kapcsolódhatna.

Zugor Balázs beszámolt még arról is, hogy a kormányzat 300 millió forintot biztosított Várpalotának vízelvezetésre. Ezen munkák előkészítésében és ellenőrzésében vett részt.

További tervei között szerepel- országosan futó program - a smart city (okos város) lehetőségek. Elmondása szerint ez egymással kommunikáló fejlesztéseket jelent, a telekommunikáció fejlesztését, a lakosság bevonását a közügyek intézésébe, ahol a problémákat azonnal jelezni lehet. (Ehhez képest Várpalotán a televíziót és újságot a Közüzemi alá vonták, évek óta nincs élő közvetítés a testületi ülésekről.)

A város egyik ipari parkjában jelentkezett egy vállalkozó és csak a bejárás során derült ki az alpolgármester számára, hogy áthatolhatatlan dzsungel volt ott. Azóta megtörtént a tereprendezés, de majd az idetelepülni vágyók igényei szerint alakítják ki, végzik el a közművesítést. (megszámolni sem tudom, hányszor hallottuk már ezt)

Beszélt még a nemzetközi kapcsolatokról, amelyektől üzleti csoportokat vár. Azt is elárulta, hogy a sportban a kosárlabda felé nyitna.

Az elkerülő út építése során a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztővel több egyeztetést is tartottak. Zugor szerint sok jó alkut sikerült kötni.

Ezeken kívül felvilágosító rendezvényeket tartott, lakossági kérdésekre válaszolt és sok üzleti úton vett részt.

Beszámolója végén visszatért a facsemete hasonlathoz, mondván: a vad hajtásokat le kell nyesni, nem egy-két éves feladat ez.

Talabér azzal toldotta meg, hogy jó döntés volt Zugor Balázst megválasztani, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bízik benne, hogy előbb vagy utóbb lesznek csarnokok az ipari területeken és szükség lesz a képzett emberekre is.

A facsemete hasonlattal zárom én is a márciusi testületi ülésről szóló beszámoló ezen részét: az rendben van, hogy gondozni, ápolni, öntözni, nyesegetni kell a facsemetét.

De hol van a facsemete?

Mezriczky Beáta