Az álláskeresés, pontosabban a megfelelő állás megtalálása nem könnyű feladat sem pályakezdőnek, sem idősebb korban. Egy-egy nagyszerűen hangzó, esetleg éppen a szíve csücskét jelentő álláshirdetés hatalmas lendülettel és bizakodással tölti el az álláskeresőt. Az internet különösen alkalmas arra, hogy a megfelelő információk eljussanak a megfelelő helyre.

Egyik ismerősömmel találkozva éppen erről a témáról beszélgetünk. Szomorúan újságolta, hogy az állásinterjú után arra sem méltatták, hogy annyit közöljenek vele, hogy kösz, nem kérünk belőled. Persze sok jelentkező esetén sok helyre kellene küldeni legalább annyit, hogy „sajnálattal közöljük….”

Azért jutott eszembe ez a többhetes történet, mert a panaszolt cégnek ugyanazt az álláshirdetését láttam megint az interneten, amelyről az ismerősöm beszélt.

A hirdetésben sportolókat, művészeket, pedagógusokat keresnek Veszprém megyében. Sportmenedzseri, területi igazgatói és megyei igazgatókat keresnek felvételre.

Céljuk, hogy „példamutató módon divatot teremtsünk a társadalom minden rétegében a sport- és kulturális szabadidős programokon történő aktív részvételre.” A gyakorlott álláskereső azonnal a feltételeket keresi.

Mielőtt az interneten a cégre rákeresne valaki, ez már árulkodó lehet: „A magyar nemzeti értékek és érdekek képviselete”. Tudom, sokan ezen átsiklanak, mert természetes, hogy magyarok vagyunk és a hagyományainkat és értékeinket akarjuk képviselni. De! Gondoljunk csak bele, hogy a társadalom mely csoportja tartja hangzatosan fontosnak a „magyar nemzeti” érdekeket.

Kommunikációs szempontból igencsak meglepő – mondhatnám ellentmondásos -, hogy a nemzeti érdekeket védő cég neve: Kouko-kai International. Lépjük túl ezen az anomálián.

Az ismerős jelentkezett a hirdetésre, elküldte az önéletrajzot, motivációs levelet, behívták felvételizni. Semmilyen bizonyítvány másolatot nem kértek. A felvételi helyének és idejének közlésekor előrebocsájtották azonban, hogy 3000- Ft-ot vigyen magával, mert klubtaggá is kell válnia. Függetlenül attól, hogy felvételt nyer a pályázó vagy sem.

Mint minden rendes álláskereső a panaszos ismerősöm is átnézte a cég honlapját.A főoldalon Növényi Norbert köszönő szavaival találkozik az érdeklődő – „nagyszerű emberi érték és segítőkészség”. A motivációban az egészséges életmód támogatása teljesen rendben is volna.

A mecenatúra bemutatásában egyedülálló módon azt vallják, hogy „kizárólag saját erőforrásainkra támaszkodva képesek vagyunk új sporteszközökkel ellátni az ország minden sportegyesületét, az Óvodákat, az Általános- és Középiskolákat, a Főiskolákat, valamint az Egyetemeket.”

Akkor itt az államnál is komolyabb szervezetre kellene gondolnunk. Az ajánlott Duna Tv-s videójukból megtudjuk, hogy többek között Détári Lajos, Kammerer Zoltán, Bárdosi Sándor és Hosszú Katinka is tagjai a Vöröstigrisek Szövetségének. A szövetség  alapító elnöke Huszár Antal 4 danos karatemester, nem mellesleg a Farkasok együttes dalszerzője, gitáros-énekese.

Visszatérve az ismerős élményeihez: elmondta, hogy elsőként kitöltötték a jelentkezési lapokat, személyes adatok stb. Aztán személyiségtesztet töltöttek ki, majd szintén teszt segítségével mérték a precizitást és dinamizmust.

Utána Huszár előadása következett, amiből megtudhatták a cég történetét, munkásságát. Hangsúlyozta, hogy politikától és világnézeti beállítottságtól mentes munkáról van szó.

Aki esetleg nem ismerné a Farkasok együttest, annak háttérformációként szolgáljon, hogy az együttes erősen nemzeties-magyaros- nagymagyarországos.

Ezután kellett befizetni a 3000 forintos klubtagsági díjat. Az ott azonnal megkapott kártyával kedvezményesen lehet vásárolni a szerződött helyeken.

Még aznap elküldték a pályázónak a megerősítő e-mailt, hogy véglegesítse a jelentkezését. Azt ígérték, hogy egy-két napon belül visszajeleznek a tesztek eredményéről és főleg arról, hogy felvették-e a jelentkezőt. Míg el nem felejtem, sem a jelentkezésnél sem a személyes felvételin nem kértek semmilyen  végzettséget igazoló bizonyítványt.

Az ismerős kb. egy hónapja vár a visszajelzésre.

Természetesen ő is tisztában van vele, hogy nem vehetnek fel mindenkit és a sok jelentkező kiértesítése – különösen, ha nem volt eredményes a felvételi – sokáig tarthat.

Nekem kicsit rossz érzésem van az üggyel kapcsolatosan. Magam is voltam már olyan állásinterjún, ahol a vendéglátóhely a rendezvényszervezői felvételi során ötleteket várt, hogy a jelentkező hogyan lendítené fel a szálloda forgalmát. Mivel dolgozott ott ismerős, megtudtam, hogy nem vettek fel senkit, csak ötletbörzének kellett a felvételi. Mondhatnánk, hogy marketingfogás, de én inkább tisztességtelenségnek nevezném.

Vajon ebben az esetben biztos, hogy nem marketingfogásról van szó, amivel a támogató tagságukat akarták növelni? Nagyon rossz íze volna annak, ha éppen a munkát kereső – valószínűleg igencsak vékony pénztárcával rendelkező - emberektől szednék be a V.I.P.-ra kifizetendő pénzt.

Vajon ehhez is adnák nevüket az elején felsorolt sportolók és a kártyával kedvezményt nyújtó partnerek?