A ferbruár 22-ei, szombati önkormányzati bálra hétezer forint volt a belépő. Mentek is szép számmal a puccos eseményre a báli maskarába öltözött "elit" tagjai. Talán fázott a cifra nadrágjuk vagy szoknyájuk, mert taxival érkeztek közvetlenül a Thury vár főbejárata elé. Igen, a parkon keresztül. Hol a vár mögül gurult közvetlenül a várkapu elé az autó, hol a bejárat előtti lépcsőhöz a parkon át a érekezett a taxi. A bál fővédnöke Kontrát Károly Veszprém megye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjelöltje volt. 

A főtér sötéten figyelte a csillogást. 

A várral szemben az Együtt 2014-PM, az MSZP és a Demokratikus Koalíció sátrat állított és paprikás krumplival várta azokat, akiknek "nem jut kapanyél". Néhányan már a sátorállítás kezdetén ott voltak éthordóval a kezükben és türelmesen várták, hogy minden a helyére kerüljön és egy tál meleg ételhez juthassanak.

Scheiring Gábor, Dániel Magdolna és Falussy Sándor kezdték el mérni a paprikás krumplit. Valamivel később, a szalagavató után  Deák Istvánné is csatlakozott.

Teljesen besötétedett. A Szabadság tér és Szent István utca kereszteződésben tényleg sötét lett. A közvilágítás ugyanis valamilyen rejtélyes módon nem működött, a teret megvilágító lámpák sötéten meredtek a magasba. Péntek este még vígan szórták fényüket az arra járókra, s lám szombatra kihúnytak. Éppen ott aludtak ki, ahol egy tál meleg ételt kínáltak.

Az EON munkatársa telefonos kérdésre elmondta, hogy látja mi a probléma, de ők csak szakaszhiba esetén tudnak intézkedni. Az önkormányzat egy céggel szerződve tartja karban a közvilágítást, tehát ennek a hibának az okát ők tudják felderíteni. A hiba okát nem kellett felderíteni, látható volt. Az egyik villanyoszlop aljából kivették a biztosítékot, ráadásul az ajtaját sem csukták be. Minek is nevezhető jogi nyelven az ilyen gondatlanság? Talán közveszély okozásának? 

A szervezők azonban készültek arra, hogy a sátorban világosság legyen, így fennakadás nem volt. Eleinte hosszú sor állt, de néhány korábban értesített ember még nem érkezett meg. Ezért a szervezők személyesen mentek el a hajléktalan szállóra, hogy ismét hívják azokat, akik nem lakhatnak jól minden nap. Az ajtóban egy gárdista sapkás férfi fogadta őket. Azt mondta, hogy aki akart, az már ott volt az ételosztáson. Ám az ablakból az egyik hajélktalan férfi az ismételt invitálásra elmondta, hogy tudott róla, de azért nem ment, mert azt mondták neki, hogy akkor nem biztos, hogy lesz már helye a szállón éjszakára. 

Az elkészített 300 adag étel gyorsan fogyott. Ha azt gondolja bárki is, hogy csak idős és hajléktalan emberek tértek be, hát bizony téved. 10-12 éves fiúk egy szál pulcsiban futkároztak kíváncsian a környéken többször oda-oda kukucskálva. Eleinte nem merték elfogadni az ételet, aztán mégiscsak odamerészkedtek. Egyikük úgy gondolta, hogy inkább vinne belőle.

Aztán járt arra fiatal nő kisgyerekkel. Ő is kíváncsian és tétován nézte a gőzölgő ételt, de a büszkesége még nem engedte odaülni. Aztán mikor már alig jártak a környéken, akkor jöttek 16-17 éves fiúk, nem sokáig kérették magukat, leültek és gyorsan fogyott a forró étel.  

A szervezők a megmaradt  kb. 50 adag paprikás krumplit Várpalota köztudottan egyik legszegényebb háztömbjéhez vitték. A lakók örömmel hozták az autóhoz a tálakat. 

A  tér sötétben, a vár díszkivilágításban, az önkormányzati bálon valószínűleg vígan mulattak a díszes ruhákban.

A fejükben vajon mi volt? 

Ez ma Magyaroszág, ez ma Várpalota.