22 éve volt az első, az idei azonban csak a 14. szárszói találkozó volt. Tíz év szünet után 2013-ban találkoztak a rendszerváltás óta eltelt idő meghatározó politikusai, művészei, tudósai Farkasházy Tivadar balatonszárszói nyaralójában. A média egyes részének siralmas állapotát jelezte az akkori méltatlan sztori. Ennek ellenére a házigazda a kertben felállított sátor mellett most is szívélyesen invitált mindenkit a házba.

Molnár János, a Friedrich Ebert Alapítvány vezetője nyitotta meg a találkozót. Ő a progresszív értelmiség felelősségét látja abban, hogy az orbán-fától nem látjuk a magyar erdőt. A felelősségvállaló magatartást látja szükségesnek, szerinte a kis sátor alatt ez a potenciál megvan.

Farkasházy Tivadar szerint sok ilyen sátorra lenne szükség, jó lenne, ha a fiatalok állítanák ezeket a sátrakat. Beszélt a találkozó emblémájáról, amit Lehoczki Károly karikaturista, zenész évekkel ezelőtt tervezett és a két ellenzéki tábort fejezi ki. A harmadik tábor nincs, mert az nem vezet semerre. Elmondta, hogy sokan mások miatt nem jöttek el, legközelebb – fogta tréfára a dolgot – felparcellázza a kertjét és akkor nem lehet kifogás. A beszélgetés után azt várja, hogy már vasárnap lemond Orbán, de ha csak hétfőn teszi, bizony csalódott lesz. (Hahó Orbán, Viktor! Légyszi mondjál le sürgősen, mert nem venném lelkemre, hogy Farkasházy Tivadart csalódás érje!)

Selmeczi Tiborral egy rövid jelenetet adtak elő tükröt mutatva a mai ellenzéknek, hogyan nem tudnak együtt megoldani semmit. Az erről készült videót itt megnézhetik.

Az idei találkozónak három díszvendége volt: Heller Ágnes filozófus, Bogdán László Cserdi polgármestere és Ragályi Elemér rendező, operatőr.

Bródy János csak zenéjével volt jelen, a Magyarok közt európai című dala hangozott el. Ezt követően egy kis-nagy ember, a nap vezérszónoka következett, aki lélekben a legfiatlalabb:

Heller Ágnes.

Szerinte ez a legszomorúbb találkozó. Orbánt a francia öngyilkos pilótához hasonlította, aki szakadékba viszi saját magával együtt az egész országot is. Öngyilkosságával minket is meg akar ölni. Ebben a helyzetben többre van szükség, mint egy karizmatikus vezérre. Amikor nagy nyomorban élünk, tönkretettek mindent, amikor korrupció van, ilyen időben egymillió hazafira van szükség. Mást jelent a hazafiság háborúban és mást békében. Az a hazafi, aki mindent háttérbe szorít a haza ügyével szemben. Átadja a helyét annak, aki jobban nála.

Ezután egy kitekintés következett Zentai Péter vezetésével. Külföldön gyakran nem hiszik el, hogy diktatúra volna Magyarországon. Vajon Magyarország kilóg-e a kelet-európai országok sorából vagy csak az itthoniak túlozzák el a beszámolókat? Lengyelországban nincs bal- és jobboldali párt, két jobb oldal vitatkozik egymással. Nem tudják mit hoz a holnap, gyorsan változik a politika. A legfontosabb momentum Magyarországgal szemben az orosz-barátság volt.

A térségben társadalmi drámák folynak, aminek első jele a szakadási állapot és a krízis. Optimális esetben visszarendeződés történik. A létező különbségek ellenére félnek attól, hogy országhatárokon, mint egy vírus, áthúzódhat a magyar modell. Orbánra, mint vírusgazdára tekintenek. Amerika csak akkor avatkozik be, ha rendszer-rizikó lesz Orbán, mint ahogy Olaszországban, Szlovákiában vagy éppen Romániában tették. A  magyar modell vissza akarja hozni a nemzetállamokat, ami a demokráciára és Európára is komoly veszélyt jelentene, mert újra egymásnak esnének a nemzetek.

A felmérésekből is kiderült, hogy az alapprobléma az, hogy az identitás a nyugat ellen fogalmazódik meg. Ugyanakkor ezeknek az államoknak a vezetői, tehetős emberei a pénzüket nyugatra viszik, a gyerekeiket nyugaton taníttatják. A beszélgetésben külön hozzászólóként Molnár Csaba (DK) EP képviselő szerint a nyugat-európai szélsőségesek messze nem olyanok, mint a Jobbik. Véleménye szerint a jobbikosok egy része még szelídül, nem kell igazán félni. A nyugat-európai tapasztalat szerint a szélsőjobbnak a jó szereplés után csökkent a támogatottsága. Itthon nem elsősorban a szélsőjobb jelenti a kihívást, hanem a Fidesz. Az tudja érdemben tönkretenni az országot, a Jobbik csak bosszant. A beszélgetés külpolitikai szakértői egyetértettek abban, hogy a Fidesz mindent képes megtenni, nemcsak számunkra, hanem egész Európára veszélyt jelent.

A megoldás első lépése az lehet, hogy a demokratikus ellenzéki pártok a szomszédainkkal vegyék fel a kapcsolatot. Ne csak nyugatra és Oroszországra figyeljenek, hanem pl. Szlovákiára is.

Dési János felvezetésével újabb körben folytatódott a diskurzus a Jobbikról, akik tudatosan merítenek Szálassytól például abban, hogyan legyenek ismertek, hogyan legyen hír belőlük. Nem beszélnek a programjukról, hanem odamennek az emberkehez és megkérdezik, miben segíthetnek. Aggályos, hogy az egyetemi hallgatók 20%-a szimpatizál velük. Az egyik ok az, hogy erős a politikai kiábrándultság. Olyan erőre akarnak szavazni, aki még nem volt hatalmon. Nem feltétlenül rasszisták, de ez a habitus a sok ifjúsági program miatt is közelebb áll hozzájuk. A zsidózás abban a közegben nem tűnik fel. A szélsőjobb a cigánysággal szembeni nagy előítéletet használja ki.

A beszélgetésben részt vevő Dr. Varga László (Miskolcon a demokratikus pártok közös jelöltjeként szerzett mandátumot 2014-ben) szerint az ő győzelméhez a „tisztesség” volt a hívószó, a program alapú együttműködésnek van esélye. A beszélgetőpartnerek szerint új arcok kellenek a politikában, a ráncfelvarrás nem segít már.

Karsai László történész szerint az is hozzájárult a helyzethez, hogy a szélsőséges nézeteket a saját tanítványai között a 90%-os bukási arány is gerjeszti. Kikerülnek olyan alulképzett történelemtanárok, akik ezt terjesztik.

Dési János utalt arra, hogy egy interjúban Paul Lendvay azt mondta, a Jobbik a vesztesek pártja. Itt nyílik meg nekik a tér, a többi helyen nem kellenek. Róna Dániel a közvélemény-kutatásból azt is kiemelte, hogy bár a szélsőségesek társadalmi helyzete nem alacsonyabb, de túlsúlyban vannak az elsőgenerációs diplomások.

A kérdés, hogy mit lehet tenni? Egy lehetséges megoldás, hogy az önellentmondásokra kell hivatkozni. A Jobbik 8-10 év alatt építette fel magát, a lebontásuk sem fog rövid úton megtörténni. Az igazi veszély azonban a fideszes kleptokrácia.

Farkasházy Tivadar a Jobbikkal szemben úgy gondolta, felveszi a kesztyűt. Ezt jelképezve 200 pár kesztyűt vásárolt és a jelenlevők az  aláírásukat adva szintén felvehették a kesztyűt. 

A következő beszélgetésben az alapjövedelem volt a téma. Bánfalvi István, a LÉT munkacsoporttól számokkal igyekezett alátámasztani a megvalósíthatóságot. Nem egy szociális ellátás lenne, hanem lét-pénz. Aztán egyszerűsített: „Hóltig tartó pénz jár neked, ezt megérti a juhász is”. A pm-es politikus ezt  százezres minimálbérrel egészítené ki. Pogácsa Zoltán is jónak látja az alapötletet, de szerinte annak, akinek van munkája, annak ne járjon alapjövedelem. Ez bújtatott támogatás. Jelentősen át kell szabni hozzá a költségvetést. Felhívta rá a figyelmet, hogy lenne még forrás, például a magyar államadósság 2,5 szerese megy ki offshore cégeken keresztül az országból, a NAV saját bevallása szerint 200 milliárdnyi adót nem tud beszedni. Nagyvállalatok időnként 400 milliárdos támogatást kapnak. Évente ezermilliárdot tesznek ki ezek a tételek.

Bitó László szerint a feltétel nélküli emberi méltóságot kellene megadni minden embernek.

 Ezt követően Dr. Tóth Zoltán választási szakértő az előválasztásról és a hozzá vezető útról beszélt. Először is: demokratikus pártok nélkül nincs demokratikus állam. A pártoknak belülről is demokratikusnak kell lennie, nem elég, ha kifelé azt mondják magukról, hogy azok.

A pártok és civil szervezetek között alapvető különbségek vannak, meg kell találniuk a saját helyüket. A pártnak átfogó, integratív szerepe van, míg a civilek egy-egy tevékenységben kell mélyen, szakmailag a lehető legalaposabban eljárni., érdeket képviselni és érvényesíteni. A pártok szakpolitikusaikat a civilektől kell megnyerniük. Folyamatosan kell dolgozniuk, egyeztetni.

Nem a legfelsőbb pártvezetésben kell kitalálni, hogy kit indítanak jelöltjükként, hanem helyből kell hozni jelöltet, de ne a pártvezetők jelöljék ki, hogy ki legyen az.

A kampánypénzek tisztaságának elérésére új államszervezeti koncepció kellene. 2018-ra valószínűleg még nem lesz más a választási rendszer, ezért egyetlen módon lehet változtatni:

106 közös egyéni jelölt és közös lista kell. A jelenlegi egyfordulós választási rendszert az előválasztással lehet ismét kétfordulóssá tenni.

 Befejezésül Havas Henrik és barátai ültek a színpadra. Az erről szóló tudósítást és a házigazdával, Farkasházy Tivadarral készített interjút a következő cikkben olvashatják.

A fotógalériát itt tekinthetik meg. 

Mezriczky Beáta