A  polgári értékek napjainkban címmel Heller Ágnes tartott előadást hétfőn Veszprémben. A Józan Ész Társaság meghívásának tett eleget a professzor asszony. A civil egyesület öt évvel ezelőtt valósította meg Heller Ágnes ötletét. Korábban a filozófus asszony többször felvetette már, hogy van emlékhelye, táblája, szobra az ismeretlen katonáknak, miért is ne lehetne az ismeretlen jó embernek is.

A Józan Ész Társaság volt az első – és azóta is az egyetlen -, aki emléktáblát állított az Ismeretlen jó embernek. Olyan embereknek, akiknek nem tudjuk nevét, nem ismerjük arcát. Egyszerűen a jótettükre emlékszünk. Ettől a Jókai utcai táblától indul minden évben a nemzetközi sajtószabadság napján a völgyhíd séta is.

Heller Ágnes nemcsak a védnökséget vállalta az ötlete nyomán felállított tábla felett, hanem évente teltházas előadást is tart a civil társaság szervezésében. Ezúttal a polgári értékrendről, annak történetéről, tartalmáról beszélt.

Elmondta, hogy minden korszakban, minden országban mást jelent a polgári értékrend. Elsőként magának a polgárnak a fogalmát egyértelműsítette: polgár az, aki városban lakik, nem tartozik az arisztokráciához, a nemességhez, hanem jómódú kereskedők, iparosok. A polgári értékrend szabálya az volt, hogy a saját közösségének szabályait megtartotta. Bizonyos mértékig ma is így van.

Amikor az állam és a társadalom elvált egymástól, a politikai szerepet az állam vállalta magára. A demokráciában a polgár és a honpolgár kettéválik. A honpolgárnak az állam ügyeibe is van beleszólása, ez egy politikai kategória, a polgár a civil társadalom kategóriájába tartozik.  Az adott korokban és országokban meghatározták, hogy melyik polgár lehet honpolgár, kinek lehet szavazata. Voltak olyan feltételek, hogy 25 éve kellett helyben laknia vagy tulajdonnal kellett rendelkeznie. Polgár mindenki, választópolgár nem mindenki lehetett.

Heller Ágnes szerint ide kívánkozik az emancipáció kérdése is. A hozzáférhetőség ahhoz, hogy a politikában részt vehessen. Az első emancipáció a zsidók emancipációja volt. A második a proletariátusé, vagyis az általános választójog és a harmadik a nők emancipációja. Kialakult az egy ember-egy választójog rendszere. Ezzel teljesült be az elválasztás polgár és honpolgár között.

A következő gondolatmentben a polgári érték emberi jellemzőit vette sorra a professzorasszony. Az ország szabadsága a civil társadalom szabadságán múlik. Egyik nagyon fontos polgári érték , hogy nem hunyászkodik meg a nála magasabb társadalmi réteg előtt (nemesség, arisztokrácia), polgári büszkeség van benne. A büszkeség alapja, hogy munkából él. Az az ember, aki nem dolgozik, nem érdemes a polgári létre. A polgári értékrend alapja az öntudatos ember. Amerikában ez mind a mai napig így van. A polgárnak ugyanakkor adakoznia is kell. Mindenképpen vallásos, nincs olyan, hogy ateista polgár. A szavát adja és meg is tartja. A polgár az, aki nem csal. Ide tartozik az üzleti tisztesség, az üzleti megbízhatóság is.

A 18. századra kialakult az univerzalitás gondolata. Nem a polgáron van a hangsúly, hanem emberen, ami egy szélesebb kategória. Az ember maga érték, ez még a honpolgári értéknél is magasabb. Ez a felfogás csak Európára jellemző. Az univerzalitásból alakult ki a nacionalizmus. Nacionalizmus ott alakulhatott ki, ahol rendi társadalom létezett. Először a francia forradalom végén alakult ki, de akkor ez a progresszió fogalmához kapcsolódott. Egyesüljünk, legyünk egy nemzet, és ennek a nemzetnek legyen egy állama. A nemzetállamban megváltozott a polgári értékrend. A polgári osztály a 19. században kezdett asszimilálódni a nemességhez, a polgárok nemesi címet akartak kapni. Ennek is az eredménye az első világháború. Aztán létrejött a nemzetek harca egymással és nem tudjuk, hogy véget tudunk-e vetni ennek – mondta Heller Ágnes.

Teljesen más volt a helyzet az Egyesült Államokban. Ott megőrizték a hagyományos polgár koncepciót. Ennek az az oka, hogy ott nem volt rendi társadalom, Amerikában sosem voltak földesurak.

Az előadás végén a szabadság értékéről beszélt Heller Ágnes. Polgári demokráciáról nem szoktunk beszélni, hanem liberális demokráciáról. Ez nem egyszerűen a többségnek a hatalom gyakorlását jelenti, hanem a kisebbség és az individuum jogainak védelmét is. Azt az igazságot tekintik magától értetődőnek, hogy minden ember egyformán szabadnak született, egyformán van ésszel és lelkiismerettel felruházva, egyformán van joga a szabadsághoz. Lényegében ma a demokrácia liberális demokrácia. Mindenkinek a demokráciája, aki részt akar benne venni. Nem köteles, de ha akarja, megteheti.

Van pozitív és negatív szabadság. Minden polgárnak joga van megcsinálni valamit, amit szeretne, ha ezzel mások szabadságát nem korlátozza. Mindent megtehetsz, ha más szabadságát betartod. Pozitív szabadság, hogy részt vehetsz az állam ügyeinek intézésében, ha akarsz. Szabad vagy ahhoz, hogy aktívan részt vegyél benne.

Az előadás zárásaként professzor asszony összefoglalta a polgári értékrend lényegét: a munka értékét jelenti. Amit keresek, annak egy részét átadom jótékony célra. Tudomásul veszem, hogy egy közösségbe tartozom és felelősségem van a közösségért. Megtartom a szavamat, tiszteletben tartom a szerződéseket, lehetőség szerint igazat mondok és hiszek valamiben, mondjuk a haladásban, istenben, bármiben. Ez a hagyományos polgári értékrend.

Heller Ágnes októberben Willy Brandt nemzetközi díjat kapott. Mint elmondta, nagyon örült a díjnak, mert minden díjnak örül. Nem csinál semmit azért, hogy díjat kapjon, de nagyon jól esik neki, ha elismerik a munkáját. Ez a díj különösen kedves számra, mert Willy Brandt-ot akkor is tisztelete, amikor ő lett Németország miniszterelnöke. Hatalmas változás volt az ő ideje alatt Németországban. Akkor nézett szembe az ország a saját múltjával. Az erős nacionalizmus után olyan embert választottak kancellárnak, aki harcolt a náci német hadsereg ellen.

A felmerülő kérdések már nemcsak közvetlenül az előadás témájához kapcsolódtak. Egyéb filozófiai és közéleti témák is felmerültek.

A  Józan Ész Társaság következő rendezvényére, november 19-én, az ugyancsak hagyományosnak számító Popper-megemlékezés lesz.

Mezriczky Beáta