Dávid kedden hazajöhetett. Egy hónap kórház után már itthon erősödik. Legutóbb arról írtam, hogy megkapta az őssejtet és arra vártunk, hogy megtapadjon. Minden nap, minden óra rendkívül nehéz volt. Ahogy Dávid írta, a dolog legrosszabb része az applázia volt. A fehérvérsejt száma és így az immunrendszere gyakorlatilag nullára csökkent és mindez iszonyatos fájdalommal társult. Napi 24 órában infúziót kapott.

A közösségi oldalon leveleztünk. Írtam, hogy küldök neki néhány százezer fehérvérsejtet, aztán szaporítsa.

Azt válaszolta Dávid, hogy: oké, a maradékot szétosztom a többiek között. Hármukat egyszerre transzplantáltak. Ha egyikük csengetett, hogy lázas, már a többiekhez is vitték a lázcsillapítót.

Dávid nagyon dicsérte az ápolókat.  Azt írta, hogy hihetetlenül közvetlenek és aranyosak.

S hogy mennyire volt nehéz? Életem legkényelmetlenebb, legfájdalmasabb, legmegalázóbb pillanatait éltem át – írta egy alkalommal.

A korábban transzplantáltakkal is tartja a kapcsolatot. Volt akit 28 és akit 36 nap után engedték ki a kórházi steril szobából.

A láz nagyon jó jel. Az azt jelenti, hogy megindul a szervezet védekezése.

Hát vártuk, nagyon vártuk, hogy mikor jelzi a láz a fehérvérsejtek szaporodását.

Folyamatos morfium tapasszal sem volt olyan porcikája, ami ne fájt volna.

Végig, a legnehezebb napokban is el tudta látni magát. A tisztálkodás steril módra és az ágyneműhúzás nem is volt olyan könnyű feladat különösen egy 8 méteres infúziós vezetékre kötve.

Szerencsére azonban nem épült le annyira, mint a korábbi kemoterápiás kezelések során. Ahogy az anyuka, Vica mondta, amíg nem vagy szürke, Dávid addig nincs vész.

Nem, nem lett szürke Dávid bőre. A korábbi 15 kg-mal szemben most „csak” 5 kilót fogyott.

Október 25, 17 óra 25 perc – Dávid csak ennyit írt: Megtapadtak :) :) :) :)

Igen! Ez az, amire olyan nagyon vártunk. A szervezete elkezdett dolgozni, az immunrendszere megkezdte a védekezést. Innentől kezdve napról napra jobban lett Dávid és november 5-én hazajöhetett.

Vica az előtte levő napokban mindent áttakarított a lakásban, nem maradt olyan négyzetcentiméter, amit ne fertőtlenített volna tökéletesen. Talán még szomszédoktól is elmenekült az összes bacilus a vegyszerek hatására.

Dávid nem szerette volna, ha most fénykép készül róla. Gyengének érzi még magát.

Nincs mese. Góliátnak már annyi. A kegyelemdöfés kell már csak neki.

Jövő héten kontroll Pesten, aztán CT vizsgálat, aztán… múlt időben írhatom le a címet.

Igen, mindjárt.