VÁRPALOTAI HÍRHATÁR - Európa a hazánk - interjú Iványi Gáborral

VÁRPALOTAI HÍRHATÁR
   
 2022.08.17.
 Szerda
Ma Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2013. 10. 30. 09:59     


Európa a hazánk - interjú Iványi Gáborral
A törvényhozó többség nagyon nehéz helyzetbe hozta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. 3 hét alatt közel húszezer nyilatkozat jött össze megmentésükre. A hatalom mégis új jelentkezőként akarja besorolni az elismert egyházak közé. A MET nem kér mást, csak a meglévő jogaik elismerését. 3200 gyerekről és 1000 hajléktalanról gondoskodnak.

 

Elnök úr! Olvasónk közül sokan nem ismerik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, mint önálló egyházat, metodista elveket valló közösséget. Röviden összefoglalná ennek lényegét, hasonlóságait és különbségeit más keresztyén felekezetekkel?






Iványi Gábor:  Egyházak teológiai vagy politikai okokból válnak önállóvá. A teológiai váltás mindig valamilyen dogmatikai kérdés mentén történik. Például a reformáció, amely a bibliai üzenetet helyezte ismét a középpontba és nem a politikai térbe helyezte az egyházat. A reformációnak három nagy hulláma volt a 16. században. Luther a német területeken, Kálvin a francia és svájci vidéken tevékenykedett, de egyikőjük sem akart új egyházat alapítani.


A harmadik lépés az Anglikán egyház létrejötte VIII. Henrik alatt, ahol a király lett az egyház feje (míg a Vatikánban épp fordítva, vagyis az egyház feje a pápa egyben az állam feje és a középkori Európában világi hatalom birtokosa, királyok és uralkodók trónra juttatója). A reformátorok tanításai nagyon egymás közeliek és valláserkölcsi felismeréseken alapulnak.


A metodista mozgalom a reformáció harmadik ágához kapcsolódik és a 18. századi iparosodó Angliában jött létre, ahol olyan társadalmi kihívások keletkeztek, mint a gyerekmunka, a rabszolgaság kérdése, a vidékről a városba áramló és munkát kereső tömegek és a munkásmozgalmak.

John Wesley megújulási mozgalma az Anglikán egyházon belül kezdődött. Etikai és kevésbé dogmatikai megújulást hozott. A tudatos Krisztus-követő elveket állította középpontba. Minden „felébredt”, újjászületett keresztény potenciálisan pap is, ezért laikus prédikátorok alkalmazását kezdte meg, akiket a latin, görög és a héber mellett angol és német nyelvre is tanított. Hívei egyaránt voltak anglikánok és metodisták. A 19. század végén Amerikában, az Angliától elszakadó gyarmatokon független vallási közösségek jöttek létre, hiszen az angol király már nem lehetett az egyházuk feje.


A metodista mozgalomba az Amerikába emigrált 1848-as szabadságharc utáni emigráns magyarok és osztrákok is bekapcsolódtak és elkezdtek missziózni. Budapesten 1895-ben volt az első önálló magyar metodista zsinat, igaz német nyelven. A II. világháború időszakában megemlíthető a metodista svájci Karl Lutz embereket mentő tevékenysége Budapesten a gettóban. Később – ez már az én időm is - a magyarországi metodista egyházon belüli szakadás épp 40 éve 1973-ban történt, mely az egyházon belüli tisztújításhoz kapcsolódott.


A pártállami rendszer – mint más egyházak esetében is – bele akart szólni a kinevezésbe, az államnak tetsző és ahhoz lojális személy kinevezésével. Ehhez a svájci székhelyű akkori metodista püspököt is megnyerték. Ezután egy kis csoport úgy határozott, hogy ebben nem

vesz részt és felszámolás, kilakoltatás, felfüggesztett börtön lett az állam szankciója ellenünk.

1981. október 1-én megalakítottuk a MET Egyházat (a rövidítés utal a metodista szóra), teljes nevén a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget.

 

A helyzet, amibe az egyházi közösségüket hozta a törvényhozó többség, ismert. Az első pillanatban, amikor felmerült az aláírásgyűjtés ötlete illetve kényszere, hitte-e, hogy ilyen hamar (17 nap) összejöhet a szükséges számú nyilatkozat?

 

I.G. Egyáltalán az is kérdés volt számunkra, hogy szabad-e ebbe a nyilatkozat gyűjtésbe belevágni., ezáltal legitimálva ezt a gyalázatos kényszert. De azután a nyilatkozatot a szegények, a jogfosztottak és jogaikban korlátozottak, a hátrányos helyzetű csoportok és a kisebbségek mellett, azaz igazi krisztusi minták mentén fogalmaztuk meg.


A „gyümölcseikről ismerhetitek meg a fát” tanítás egy platformra hozhat embereket, - gondoltuk. „Mindenki az anyám és mindenki a testvérem”. Teológiailag ugyan lehet közelebb valaki hozzám, de emberjogi, erkölcsi, demokrata alapon ugyanakkor a testvérem is.

De a kérdésre válaszolva. Gondoltam is meg nem is, hogy sikerülni fog. Amikor a törvényhozás az Alaptörvénybe emelte az egyházügyi törvény a Velencei Bizottság és a magyar Alkotmánybíróság által kifogásolt részeit, akkor megvalósult a hatalommal való visszaélés esete. A bekerülési küszöb megemelésével és a nagyon szűk határidővel pedig lehetetlen gátat kívántak állítani. A MET Egyház közgyűlési döntése az aláírások illetve nyilatkozatok gyűjtéséről csak szeptember 9-én született meg.

gy lényegében hetünk maradt erre. A határidőhöz közeledve, amikor még csak 7 ezer nyilatkozat volt meg és tényleg úgy látszott, hogy nem lesz meg, akkor egy bibliai kép jutott eszembe. Illés prófétának mondta az Úr: Meghagytam hétezer lelket, akik nem hódoltak be bálványoknak.


Végül az utolsó napokban minden informatikai és kézbesítési hátráltatás ellenére felgyorsultak a beérkezések. Így a 3 hét alatt közel 20 ezer nyilatkozat jött össze, melyek döntő részét a közjegyző hitelesítette is, megállapítva a törvényileg szükséges és elégséges

mennyiségnél.

 

A szegénység abszolút fogalom, de relatív is. Mit tapasztal, hogyan változott a Magyarországon a szegénység? Több vagy kevesebb a rászorult? Milyen mélységeit tapasztalja meg a szegénységnek?

 

I.G. Jézus mondta: „Szegények mindenkor lesznek veletek.” Sok oka van a szegénységnek: rossz családi háttér, sok gyerek, iskolázatlanság, fogyatékosság, egyéni életvezetési hiba, stb. A társadalom erejét mutatja, hogy segít-e azokon, akik életveszélyes helyzetbe kerültek. Az éhség is életveszély. Pusztulásra ítélt az a társadalom, amely szegényellenes. Sajnos a mai Magyarországon a szociális érzéketlenség erősödik. A hirtelen és gyakran méltatlan módon meggazdagodottak gátlástalanul képviselik, hogy nem hajlandók segíteni a szegényeken.


Sok mindenben megnyilvánul ez. Csak példaként mondom a közmunkások megvetett helyzetét, akiket esetenként munkaszolgálatosoknak neveznek. A társadalom csendben van és a győztesek oldalára igyekszik. Jelenleg 40%-ra tehető, azaz 4 millió ember, akik szegénységükben mindennapos anyagi gondokkal küzdenek, mely úgyis megfogalmazható: evés vagy közüzemi díjak kifizetése.

 

Ha valaki, hát Ön igazán ismeri a szegénységet. Mi vezethetné ki az embereket a szükségből, a szegénységből? Milyen valódi segítséget kellene nyújtani nekik?

 

I.G. Objektív feltétel és körülmény: ha a világ sorsa jobbra fordul, enyhül a gazdasági válság,fellendülés, növekedés következik be világszerte. Nálunk is. Szakítani kell azzal a téves megközelítéssel, hogy a 21. században van önálló magyar gazdasági út. Reálisan nincsen,

önbecsapás és gátlástalan félrevezetés, aki azt állítja, hogy van. A társadalmi közélet rendbe tétele kizárólag tőlünk függ. Mostanában bigott vallásossággal megegyező módon kell azonosulni az uralkodó politikai irányzattal. Megindult a politikai indíttatású törvénykezés is.

Ha megszűnne a szegények kirekesztése, a rasszizmus és az antiszemitizmus, akkor fellélegezhetne az ország. Az önpusztítás helyett alkotó energiák szabadulhatnának fel. A kontinensnyi méretű Amerikai Egyesült Államokban a munkaerő egyik államból a másikba könnyedén átvándorol, ha a gazdasági szükséglet ezt kívánja. Ma már Európa is efelé tart, szabad a mozgás és a munkavállalás az EU-n belül. Nálunk még országon belül is gyenge a mobilitás, mely szintén konzerválja a szegénységet. Az általános rosszkedv az országban sok betegségnek is megágyaz. Ha csak a rákbetegségre gondolunk, nyilván megvannak ennek a pszichés okai is.


Európa a hazánk. Be kell fejezni az EU-s ellenességet, az Amerika-ellenességet és a nyugat-ellenességet! Nemet kell mondanunk a ’30-as évekbe való visszafordulásra. 21. századi civilizált világot kell építeni, ahogy ma már mindenki ezt teszi a környező országokban is.

 

Mit tehet az egyház és mit a kormány? Hogyan valósulhat ez meg az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos keretein belül?

 

I.G. Az egyháznak nincs kormányzásra szóló felhatalmazása a civilizált világban. Nem dolga a politikacsinálás. Jézus, az apostolok és próféták nyomán viszont dolga a szolgálat, illetve a hatalom bírálata. Állam pedig nem irányíthatja az egyházat, nem írhat elő semmit számára. 


Az egyház feladata az embereket lelkileg segíteni, de ebben is lemaradóban vannak manapság az egyházak. Miért mondom ezt? Azért mert a szekularizáció révén az emberek inkább a pszichológia és önértékelő csoportok felé fordulnak a lelki problémáikkal. Ugyanakkor az egyháznak továbbra is közösségi teret, menedéket, megértést, szolidaritást kell mutatnialegelesettebb embertársaink felé, függetlenül az elesettségük okától. Ezek a jézusi tanítás elvei. Nem helyes, ha a hatalomhoz való dörgölőzés a fő tevékenység. Emiatt előbb-utóbb az egyház el is veszíti befolyását, mert az emberek egyre kevésbé fordulnak hozzájuk lényeges kérdésekben. Gondoljunk csak olyan ügyekre, mint az eutanázia vagy a melegek helyzete.

Véleményem szerint egy új reformáció segítene visszatérni a bibliai útra.


Az Önöket is ért diszkrimináció miatt folytatják-e küzdelmüket hazai vagy európai szintű jogorvoslatért, kárpótlásért?

 

I.G. A hatalom új jelentkezőként akarja besorolni a bevett illetve elismert egyházak közé a MET-et. Ez égre kiált! Nem elismerést akarunk, hanem a meglévő jogaink elismerését. Ezért is nem lettünk egyesületté. Sajnos az Alkotmánybíróság döntése után sem jegyezték be

a MET-et a lajstromba, ezért a magyar bírósághoz fordultunk. A strasbourgi bíróság pedig ősszel-télen fogja megvizsgálni a beadványunkat jogaink visszaállítására és a kárpótlásunkra.


Miért is van szükség és igény erre a kártérítésre? Az oktatási és szociális rendszerünk számára. Ebben kizárólag szegények, romák, elesett emberek, idősek, hajléktalanok és munkanélküliek számára nyújtunk ellátásokat és sok esetben az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben. Iskoláink és idős otthonaink nem elit intézmények. Nincs bekerülési díj és szülői anyagi hozzájárulás. Mintegy 3200 gyerekről és 1000 hajléktalanról gondoskodunk.


Elnök úr! Köszönöm a beszélgetést. Munkájához további sok erőt és társadalmi megértést, támogatást kívánok.

 

I.G. Én is köszönöm a megkeresést a Várpalotai Hírhatár részéről. Ez úton is szeretném meghatottan megköszönni a támogatást, amit kaptunk. Rám is számíthatnak. Ha meghívnak egy beszélgetésre, ezt a megköszönést személyes is meg szeretném tenni.

 

 

Dr. Szalay András


További hírek

  Kisfaludy államtitkár szerint elég lesz télen 20 fokra fűteni az osztálytermeket
2022. 08. 16. 18:56 hirhatar.hu
  A hajdan szappanopera dalversenyen felkapaszkodott Tóth Gabi ma már a nemzet nagyasszonya címre pályázik
2022. 08. 16. 18:56 hirhatar.hu
  Sehol sincs az infláció és a kormánymédia túlsúlya: leszbikus csók miatt bepanaszolta a Netflixet a magyar médiahatóság
2022. 08. 16. 18:56 hirhatar.hu
  Pénzmosodának nézték Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília profitbányáját
2022. 08. 13. 21:59 hirhatar.hu
  Tuzson Bence szerint a „bacon” szó a Bakonyból ered
2022. 08. 13. 21:59 hirhatar.hu
  Tovább csökken a Fidesz támogatottsága
2022. 08. 13. 21:59 hirhatar.hu
  Valótlanul vádolták a DK-s politikust – kíméletlen helyreigazítást kellett közölnie a 168.hu portálnak
2022. 08. 10. 17:08 hirhatar.hu
  Az ész megáll – kis közéleti színes hír
2022. 08. 10. 17:08 hirhatar.hu
  A gyerekeik jövője miatt aggódnak – már 50 000-en bejelentkezek a Kossuth téri tüntetésre
2022. 08. 10. 17:08 hirhatar.hu
  Az élet mégis szép, kezdődik a Sziget!
2022. 08. 09. 19:33 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport