A Polgári Platform egy felhívást tett közzé, melyben arra kéri a választókat, hogy ne tiltsák le az adataik használatát a választói névjegyzékben, hanem engedjék meg, hogy a pártok tájékoztassák őt a programjukról. Így tudnak csak megfontolt és felelős döntést hozni végső soron a saját sorukról. Azt javasolja, hogy „Szavazz, és döntsd el, merre menjen Magyarország, egyben szólj bele Európa ügyeibe is!” 

A felhívásról Kész Zoltánnal, a Polgári Platform elnökével beszélgettünk.

- A felhívásban abból indulnak ki, hogy a demokrácia alapja a jól informált, tudatos, de kritikus állampolgár. Van ma Magyarországon felelősen gondolkodó polgárság?

- Az igény megvan rá, az emberekben ott rejlik ez a gondolkodás, ki kellene aknázni. A polgári lét arról szól, hogy tudatos állampolgárok vannak, akik felelősséggel viseltetnek a saját sorsuk iránt, a kis közösségük iránt és ezután beszélhetünk arról, hogy a hazájuk iránt is. Ahhoz, hogy az értékrendünknek és értékeinknek megfelelő döntést tudjunk hozni, több forrásból is tájékozódnunk kell a pártokról, a jelöltekről és a programokról. Erre szolgál maga a kampány és aztán a választás.

- A felhívásban úgy fogalmaz, hogy aki nem szavaz, az a szélsőségekre szavaz. Miért gondolja ezt?

- Mert az alacsony részvétel a demokráciával szemben álló pártokat erősíti meg. Arányaiban a szélsőségesek többen mennek el voksolni. A szélsőségeknél ott van a stabilitás, ők már nem fognak más felé szavazni. Fegyelmezettem mind elmennek és fegyelmezetten szavaznak is.

- Említi a több forrásból való tájékozódás szükségességét. A Polgári Platform felhívása hogyan ér el az emberekhez? Országos csatornákhoz, a közmédiába sikerül-e eljuttatni a az írást?

- A média sajnos nagyon polarizált. A jelentős fajsúlyú jobboldali média nem volt fogadó erre a gondolatra, a baloldali sajtóban országosan is meg tudtunk jelenni. Nagyon nehéz eljutni mindenkihez, mintha két országban élnénk. Főleg az online felületeken próbálunk minél több embert megszólítani.

- Azt mondják, hogy a kampányanyagok olvasása segít megelőzni a későbbi csalódásokat. Emlékeim szerint mintha sok olyan választási ígért lett volna már az elmúlt 20 évben, amit nem tartottak be a pártok, politikusok.

- Ha elzárkózunk a politikától, az hosszú távon rosszul sül el. Akkor elbeszélünk egymás mellett, nem lesz kölcsönösség, nem alakul ki az a fajta kommunikáció, amire a képviseleti demokráciában szükség van.

- Azt írják. hogy a választási programok és ígéretek ismeretében lehet számon kérni a politikusok vállalásait. Ma Magyarországon reálisan számon lehet kérni, el lehet kergetni a szavukat be nem tartó politikusokat?

- Egyelőre nem, de ha a közgondolkodás ebbe az irányba indul el, akkor működni fog. Ha olyanokra szavazunk, akik tényleg képviselnek bennünket. A mai, a 70-es éveket idéző központosított oktatás éppen az ellenkező irányba mutat, nem a felelős polgárságtudatra nevel. Ez az oktatás ezen a téren is katasztrófához vezet.

A kampányanyagok olvasása közben tehát kritikusan tájékozódjanak és „őrködjenek maguk is a szabályok betartásán.”