A Várpalotai Írisz Nőegyesület, a Krúdy Gyula Városi Könyvtár és a Régiók Nőhálózata Egyesület hívta meg Várpalotára Csutorás György pszihológust, lélekgyógyászt, aki  a férfi és a nő harcáról, a boldogságért folytatott küzdelmükről tartott előadást.

Ezúttal nem a női egyenjogúság kérdése volt a középpontban, hanem pszihológiailag közelítette meg a kérdést. Bár egyetlen gondolat erejéig mégis kitért arra, hogy a női egyenjogúságért folytatott harcban miért csak nők vannak. Kivel akarnak küzdeni? Szerinte a férfiakat is be kell vonni ebbe a küzdelembe.

A továbbiakban a férfi és a nő pszihikus különbségeit mutatta be Csutorás György. Kezdve a bal és jobb agyfélteke nőies és férfias vonásainak felidézésével.

Néhány alapvető különbségről beszélt, amiben más a férfi és a nő.

Például a stresszre való reagálásban a férfi a „küzdj vagy menekülj” elvet testesíti meg, míg a nő a „gondoskodj és barátkozz” elvet alkalmazza.

A két nem érzelmi élete is alapvetően különböző, hiszen a nők erőteljesebben élik meg az érzelmeiket, talán éppen ezért a depresszióra is hajlamosabbak. Viszont a férfiaknál magasabb az öngyilkosságok száma. A nőknek a fájdalom genetikailag sokkal jobban fáj, míg a férfiak a kisebb fájdalmaktól is nagyon el tudnak keseredni.

A különbségek hosszas felsorolásával, kategorizálásával, a Jung által meghatározott férfi és nő közötti evolúciós különbségekről valamint John Grey által leírt férfi és nő közötti boldogság keresésről esett szó.

Kérdés, hogy akarok-e harcolni a vágyam tárgyával. Karinthy Frigyes idézetével élve: „Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt, a nő férfit.”

Egy elromlott párkapcsolat esetén sokkal nehezebb beismerni a rossz választást, a rossz döntést, mint bevallani saját hibáinkat.

A boldogság a saját gondolatainkban van.

Csutorás György egyetlen közös jellemzőre hívta fel a hallgatóság figyelmét: mindkettő ember és emberként kell viselkedni.

Aztán – akár hiszik, akár nem – azt mondta, hogy egy matematikai képlettel leírható a boldogság. A legfontosabb, ami 50%-ban befolyásolja a boldogságot, a boldogság tartós szintje, ami a genetikailag öröklött és a szocializáció során összeálló Én. 10-15% ban határozzák meg boldogságunkat azok a körülmények – társadalmi kapcsolatok, képzettség, vallás -, amelyek Körülvesznek bennünket. A fennmaradó részt a változó Erők jelentik, amelyeket befolyásolni tudunk a múltban (a pozitív emlékeket őrizzük meg inkább), a jelenben (élvezzük az életünket) és a jövőben, amelyben olyan célokat, reményeket, olyan jövőképet állítunk magunk elé, melyek elérhetőek.

Vagyis a boldogság matematika képlete a következő: B (boldogság) = É (én) + K (körülmények) + E (erő).

Olvassuk össze! BÉKE

A boldogság megtalálásában nagyon fontos szerepe van az önismeretnek, hogy a magunkról alkotott kép és az, hogy milyenek szeretnénk lenni, közel álljon egymáshoz.

Végül a boldogság receptjét hallhattuk Csutorás Györgytől:

-          élj a mának, éld meg a mát

-          ápold kapcsolataidat

-          helyes időrendi sorrendet válassz

-          legyen egyensúly a munka és szabadidő között, fontos az aktív kikapcsolódás

-          tégy úgy, mintha boldog lennél

-          légy higgadt

-          fejezd ki háládat

-          tudj megbocsájtani.

Mindezen gondolatok után a nemrég elhunyt Nobel-díjas Gabriel García Márquez egyik híres mondata jutott eszembe:

"Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted."