A telekadó ügyében az előadó-szervező Szakály Klára elmondta, hogy a telekadó bevezetése során az önkormányzat bár jogszerűen járt el, de irreális módon állapították meg az adó mértékét és hatályát. Megállapíthatta volna az önkormányzat például az ingatlan mindenkori értéke alapján is.

Még a nyáron kezdeményeztek egy aláírásgyűjtést és kifogásaikat eljuttatták az önkormányzathoz. Kompromisszumos megoldást javasoltak, de az önkormányzat részéről a mai napig (november 21.) nem érkezett reagálás az ügyre. Arra sem méltatták a 80, nevét is vállaló várpalotai lakost, hogy válaszoljanak.

A mostani lakossági fórumra meghívták a hivatal vezetőit és a képviselőket.

Deák Istvánné (DK) és Falussy Sándor (MSZP) képviselők jelen voltak a fórumon. A többségi Fidesz-ből és a hivatal vezetéséből senki nem tartotta fontosnak a telekadó ügyének problémáját megvitatni az érintettekkel.

A fórumon teltház volt, a Jószerencsét Művelődési Központ 15 sz. termében körülbelül 100 ember gyűlt össze.

- Az nem megoldás, hogy nem foglalkozunk a kérdéssel. Születésemtől fogva várpalotai vagyok, itt élek és azt tapasztalom hogy nem fejlődik a város – folytatta Szakály Klára.

Korábban személyes érdeklődésére az alpolgármester elmondta, hogy a telekadó bevezetésével az volt eredetileg a városvezetés célja (2009-ben), hogy a beépítetlen területeket építsék be a tulajdonosok.

A magyarországi gazdasági körülmények között azonban ez nagyon nehéz. Több sebből vérzik a telekadó kivetésének dolga. A legnagyobb probléma, hogy irreálisan magas az adó.

Az első években - 2010, 2011, 2012 – nem szólították fel a tulajdonosokat, hogy elmaradt a befizetés. Az önkormányzat hallgatólagosan tudomásul vette és nem intézkedett, nem küldött felszólítást. Állítólag 2012 végén többször jelent meg a felhívás a „helyben szokásos módon”. 2012 októberétől közel fél évig nem volt helyi tv adás, nem jelent meg az önkormányzati újság és a honlap sem működött megfelelően.

Akik az idei, 2013-as felszólításokkal megkeresték az önkormányzat hivatalos szervét, azt a választ kapták, hogy adjanak be méltányossági kérelmet. Azonban ez az ügy annyi embert érint, hogy nem lehet méltányossági eljárás keretében intézni.

A szabályozás csak a jövedelmi viszonyokat veszi figyelembe, de a terület értékét nem. Ahol se víz, se villany, se csatorna nincs, mégis annyit kell fizetnie, mint aki építhet is rá.

1000 Ft/m2-ben határozták meg az értékét ezeknek a főleg a Józan területén levő közművesítetlen telkeknek. A tulajdonosok közül többen felajánlották az önkormányzatnak, hogy vegyék meg tőlük a területet, mert a telekadóval néhány év alatt a telek árát kifizettetik velük ezzel a telekadó szabályozással. Nem mellékesen a Balatonnál 600-800 FT/m2 a hasonló telek ára. Akkor, amikor a kormány átvállalja az önkormányzatoktól az adósságot, akkor az önkormányzat is toleráns lehetne a város polgáraival. Azt szeretnék elérni, hogy vegyék újra napirendre a kérdést és tárgyaljanak róla.

A telektulajdonosoknak azt javasolják, hogy amikor megkapják a határozatot, akkor próbálják az egyedi eseteikben megtalálni a kiskapukat, hogy érvényt tudjanak szerezni az érdekeiknek.

Szakály Klára többször is hangsúlyozta, hogy nem az adó alól akarnak kibújni, hanem annak a reális és méltányos mértékét akarják fizetni.

- A lakosság választotta meg  a képviselőket és vegyék tudomásul, hogy önök vannak értünk és nem mi önökért! – folytatta.

A legjobb megoldás az volna, ha az egész övezeti besorolást újra szabályoznák.

Az adóügyi ügyintézők tanácsot nem adhatnak, azt kell végrehajtaniuk amit parancsba kaptak, mégis rajtuk csapódik le minden probléma.

A telekadó ügyében összejött társaság kezdeményezni fogja a törvényességi felülvizsgálatot a kormányhivatalnál. Tervezik azt is, hogy pertársasággá tömörülnek és így próbálnak érvényt szerezni igazuknak. A közösségben több erőt érzenek.

Arra a kérdésre, hogy ki szeretne a pertársasághoz csatlakozni, minden résztvevő feltette a kezét. Vagyis legalább 100 embert károsított meg az önkormányzat telekadó kérdésében. Ezt követően a jelenlevők szóltak hozzá  és többnyire saját egyéni ügyüket osztották meg a közönséggel.

Volt aki arról beszélt, hogy a vállalkozókat ugyanúgy sújtja ez a rendelkezés és lehetetlen helyzetbe kerülnek általa. A városvezetés megsarcolja a vállalkozásokat, nyomor van itt Várpalotán, mert élhetetlenné tették. Innen csak elmennek a vállalkozók, de nem jönnek. Azért dolgoznak, hogy az önkormányzatot eltartsák.

A másik hozzászóló azt mondta, hogy a családja már 270 éve él ebben a városban, de a gyerekeinek nem mondhatja, hogy maradjanak, amikor nem találnak itt megélhetést. Felvetette, hogy Várpalotán a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.

Volt aki 3 hónapig várt arra, hogy a polgármesterhez bejusson. Nem tudtak válaszolni arra kérdésére sem, hogy mit jelent az építési telek. Egy újabb résztvevő azt mondta, ő 6 hónapja vár. "Nagyokat lehet álmodni, csaknem érdemes."

A következő panaszos arról beszélt, hogy csak az ügyintéző kedvességén múlt, hogy az alpolgármesterhez be tudott jutni és kapott is méltányosságot. Őt a napokban a közvélemény kutatók is megtalálták, kérdezték arról, hogyan van megelégedve pl az utak állapotával. Mikor rosszallását fejezte ki, akkor a budapesti központból telefonáló kérdezők próbálták jobb belátásra bírni, hogy nézze meg például a tésidombi rehabilitáció során megújultak a házak, az utak. Ő nem arra felé laki.  Az ő képviselőjének, Antal Lászlónak nincs ideje meghallgatni ebben az ügyben. Úgy vetik ki az adókat, hogy fogalmuk sincs róla, mire vetik ki.

„Másodrendű állampolgárnak néznünk bennünket” – fejezte be hozzászólását.

Volt aki arról beszélt, hogy az egészsége ment rá a fenyegető levelekre, hogy fizessen több százezer forintot. „őket minősíti, hogy nem jött el a Fidesztől senki.”

Más valaki 800 ezer forintos csekket kapott olyan területre, amit egy gyalogút szel ketté és építési tilalom van érvényben a telekre.

A hatályos településrendezési tervet is kereste Szakály Klára, de a könyvtárban csak egy 80-as években készült tervet tudtak mutatni a könyvtárosok, az önkormányzatnál pedig még nem tudott hozzájutni ennél frissebb rendezési tervhez.

Természetesen a polgármestert is tájékoztatták a fórumról. Írásban kérni fogják, hogy vizsgálják felül a rendeletet, kérdéseket tesznek fel és a jelenlevőket értesíteni fogják a kapott válaszokról.

A kérés az, hogy a túladóztatás miatt visszamenőleges módosítsák a telekadó összegének mértékét. (A visszamenőleges hatályú törvény Talabér Mártának jól ismert lehet, hiszen éppen ő nyújtotta be a szolgálati nyugdíjak visszamenőleges megszüntetésről a törvényjavaslatot, amelyet a kormány el is fogadott. szerk.)

A zárszó tehát: nem mentességet, hanem arányos adót kérnek.

Falussy Sándor kapott szót ezt követően.

Elmondta, hogy elvárható lett volna, hogy legalább a jegyző vagy aljegyző itt legyen. A telekadó bevezetésének indoklása a testületben 2009-ben az volt, hogy a spekulánsok értékesítsék a telkeket és építkezni lehessen. De ez nem igaz. Elfogyott a pénz és ki kellett vetni az adót. Fél év után hatályon kívül helyezték ugyan, majd ismét hatályba léptették. A közigazgatásban a rendszeresség és tartósság kellene, hogy uralkodjon, de szinte mindig új arcokat lát az épületben, már alig tudja követni, ki a hivatal dolgozója és ki az ügyfél. Mérhetetlen dilettantizmus van az egész mögött. A legutóbbi testületi ülésen ott volt a társaság beadványa, novembert valószínűleg újra tárgyalják. A visszamenőleges szabályozás miatti kifizetések bár költséget jelentenek majd az önkormányzatnak, de itt sokkal több pénz is ment már el könnyű kézzel.

Deák Istvánné is kapott szót a fórumon. Elmondta, hogy Falussy Sándor és ő nem egyéni képviselők, nem egy konkrét terület képviselői, természetesen az egész városért felelősséggel tartoznak. Az adott terület egyéni képviselőinek kellene kiállni a területen élők ügyében, de ez nem történik meg. Az előző testületi ülésen több kérdést is feltett a társaság beadványa kapcsán, felvetette, hogy részleteiben kell megvizsgálni a szabályozást.

2013-ban visszafelé próbál az önkormányzat pénz behajtani. A testületben az ellenzéki képviselőknek szinte semmibe veszik a szavát, de újra és újra próbálkoznak azzal, hogy javaslatot tegyenek le az asztalra egyéni képviselői indítvány formájában.

A fórum végén Szakály Klára elmondta, hogy a Scheiring Gábor országgyűlési képviselő – aki hallgatóként részt vett a fórumon - felajánlotta az Együtt-PM szakjogászainak segítségét a beadványok megfogalmazásában és egyéb jogi ügyekben.

A fórumon a Napló munkatársa jelen volt, de a helyi televízió nem tartotta fontosnak a tudósítást.