A polgármester szerint biztonságos jó költségvetése van Várpalotának, ami alapot nyújt a továbblépéshez. Lássuk a fő számokat! Az önkormányzat a 321 foglalkoztatottjával Várpalota legnagyobb munkaadója. 50 köztisztviselő, 214 közalkalmazott, 46 főfoglalkozású közfoglalkoztatott dolgozik.  3503 millió forint költségvetési bevétellel és 3803 millió költségvetési kiadással tervezett az önkormányzat.

Mínusz 300 millió költségvetési egyenleggel számoltak. A hiányt az előző évi pénzmaradvány ellentételezi. Arról, hogy hiány-e a hiány van sem, komoly vita alakult ki a polgármester és az ellenzéki képviselők között. Mivel a Várpalotai Hírhatárt a testületi ülésekről sem értesítik, hogyan is lenne elvárható, hogy az előre jelzett időpont megváltozásáról értesítést kapjuk. Így sajnos már csak a vita végéről tudok beszámolni, ahol a polgármester Deák Istvánnét próbálta osztani, hogy nem szólalhat meg, mert nem adta meg neki szót. A DK politikusát azonban nem hatotta meg a hivatalos fölényeskedés és akkor is elmondta a véleményét. Hiába vállalt át a kormány 300 millió forintot, ez egy egyszeri alkalom és akkor is hiánnyal tervezett a költségvetés.  

Az év közbeni esetleges likviditási problémákra az év végéig visszafizetendő likviditási hitel vehető fel. A bevétel 86%-át folyó működésre, 13%-ot beruházásra és egyéb felhalmozásra fordítják.

Ismét terítéken volt az autóbusz közlekedés, melynek díjai sokadik tárgyalás után végül nem változtak.

A testület elfogadta a Várpalota Kistérség Többcélú Társulási megállapodást, amelynek még PREAMBULUM-a is van. Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés, Jásd  társulása röviden a Bakony Kapuja néven jelenik meg.

Hozzájárultak a képviselők, hogy a köznevelési intézmények megkössék a KLIK-kel a szerződéseket.  

Az önkormányzati ingatlanok helységdíjait változatlanul hagyták. Falussy Sándor szerint nem lehet jól választani, magát a rendeletet kellene újragondolni. 2010-ben alkották meg ezt a rendeletet, azóta kemény gazdasági visszaesés volt. Irodaházak és inkubátorház épült. Sok jelzés érkezett, hogy minimumként is magasak az összegek. Egyes esetekben lejjebb kellene vinni az árat. A magánszféra konkurenciát teremtett.

Ugyanakkor a Főkefe Nonprofit Kft. részére raktározási célra ingyenes használatban hagyták a Várpalota, Erdődy P. T. u. 29. szám alatti „garázs” megnevezésű ingatlant.

Tárgyalta a testület a Várpalota, Dankó utca 14. alatti épület eladási értékének ügyét is. Ez közvetlenül a hajléktalan szálló melletti épület, ami egykor szociális bérlakás, úgynevezett garzonház volt. Az igazságügyi szakértő még 2012-ben is 15.000.000,- Ft-ra becsülte az ingatlan értékét. Pályázati ajánlat nem érkezett rá, a lakókat kiköltöztették, gyakorlatilag teljesen leamortizálódott  az épület. Leszerelték ami mozdítható volt.

Igaz, hogy a Vöröskereszt egymilliót adott volna érte, de akkor ezért az árért nem adták el.

2013-ben levitték az árat 7,5 millióra, de még mindig nem volt vevő, az állaga tovább romlott. A legújabb szakértői vélemény az ingatlan értékét 5.200.000 Ft összegben határozta meg.

A rendelet szerint, „Amennyiben a vagyontárgy ilyen módon két árverésen nem kel el, úgy az értékbecslés alapján meghatározott érték 50 %-áig lehet csökkenteni a kikiáltási árat.” Vagyis 2 millió hatszázezerért hozzá lehet jutni.

Deák Istvánné arra kérdezett rá, hogy van-e már jelentkező az épületre. A polgármester azt válaszolta, hogy áttételesen érdeklődtek, de konkrétan nem tettek ajánlatot. 

Falussy Sándor kényszerhelyzetről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ugyanaz az értékbecslő mérte fel az épületet már harmadszorra egyre kisebb összeget megállapítva, az önkormányzat harmadszorra fizetett ezért.

Kádár István azt mondta, hogy az épületnek szigetélése sem volt, sok pénzbe került volna megfelelően felújítani. A tető beázik, mostanra „Egyes típusú emberek a szükségleteiket végzik ott. Kereskedelmi célra alkalmatlan. Azt látom, bontás lesz a vége, mert nem lehet mit kezdeni vele. A felújítás annyiba kerülne, mint egy új. Egy idő után életveszélyessé válik.”

Az alacsonyabb értékesítési árat a testület elfogadta.

Következtetést nem kívánok levonni, de két tényt leírok kiegészítésként. A Dankó utca 14 szám alatti meghirdetett ház a Kárpátia Tüzép közvetlen szomszédságában fekszik. A Kárpátia Tüzép tulajdonosa, ügyvezetője Kádár István önkormányzati képviselő.

Döntés született még hulladékgazdálkodási témában is. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013 év végén pályázati felhívást tett közzé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása érdekében. Várpalota a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj kompenzációja témában nyújt be pályázatot „A támogatási igény a 2014. évi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fenntarthatósága miatt került benyújtásra, hiszen a díj csökkentéséből eredő bevételkiesés, illetve a lerakói járulék 6.000.-Ft/t mértékre emelése jelentős többlet terhet jelent a közszolgáltató, Várpalotai Közüzemi Kft. részére.” indoklással. Vagyis a rezsiharc miatt. A megpályázott támogatási igény 51 millió Ft. 

Igaz, hogy a pályázatot már január 27-én le kellett adni, de csak február 27-én tárgyalta a testület. Ide is csak tájékoztatás céljából hozta a polgármester. Az előterjesztés végén ez szerepel: „Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés és a határozat tervezetének megvitatása után hozza meg döntését!” Akkor most milyen döntést hozhat a testület?

A civil szervezetek támogatásáról is beszámoltak. Az elektronikus levélben küldött melléklet, hogy melyik civil szervezet mennyi összeget kapott, egy meg nem nyitható melléklet volt.

Falussy Sándor azt is kifogásolta, hogy illett volna azt is látni, hogy ezeket a pénzeket tételesen ki mire fordította.

Deák Istvánné szerint magát a rendszert nem lehet látni, hogyan működik, nem látni kik és mire kaptak támogatást. Hány pályázatot nyújtottak be? Volt-e aki több képviselőtől is kapott pénzt, volt-e aki semmit nem kapott? Nincs hír a hasznosításról, hogy mire fordították.

A polgármester szerint ugyanannyi pénz került a civil szervezetekhez, mint korábban. Nem lehet panasz. Biztosan vannak, akiknek ez nem szimpatikus, másnak igen, ez egy újfajta metódus, amivel meg kell barátkozni. A pénzek jól hasznosultak. Mindenki el tudott számolni a megítélt pénzzel.

Ha már a polgármesternél tartunk, akkor talán nem érdektelen, hogy idén Talabér Márta polgármester számára ismét megszavazták az éves cafetéria-juttatás összegét, ami 193.250,- Ft.

Ebből az összegből kettő – a február 22-ei bal oldali összefogás által szervezettnél valamivel nagyobb mértékű – ételosztást lehetne finanszírozni.

A legnagyobb vitát kiváltó témáról, a gyermekorvosi rendelő ügyéről egy következő cikkben számolunk be.