Kész Zoltán, a Veszprémi 1. sz. választókerület újonnan megválasztott országgyűlési képviselője lakossági fórumra várta tegnap késő délután a veszprémi Quaestor-károsultakat. A Báthory iskola terme zsúfolásig megtelt, sőt kicsinek bizonyult, ezért többen a folyosón rekedtek. Több, mint 200-an vettek részt a fórumon.

Kész Zoltán elsőként elmondta, hogy ő miért nem szavazta meg a Rogán Antal-féle a brókerbotránnyal kapcsolatos törvénymódosítást. Akkor tudta volna csak megszavazni, ha a politikusok felelősségét firtatta volna a törvény. Érdemben vizsgálta volna azt, hogy hogyan jutottunk el ide az elmúlt évek során, hol a van a miniszterelnök és a miniszterek felelőssége. Ez a törvény ebben a formában a károsultak számára semmilyen normális megoldást nem hoz, rengetek olyan kaput hagy nyitva, amiből azt látjuk, hogy a tervezet megalkotói sincsenek tisztában azzal, hogy hogyan lehetne a károsultakat megsegíteni.

- Eddig is volt lehetőség arra, hogy a Quaestor vagyonát zár alá vegyék. Ezzel a törvénnyel a Fidesz nem segíti, hanem gátolja azt, hogy a károsultak a pénzükhöz jussanak - mondta a képviselő. Jelenleg úgy látja, hogy minimális a lehetősége annak, hogy azokat a politikusokat felelősségre vonják, akik sárosak ebben az egészben. Abban hisz, hogy az ellenzéknek és az embereknek együtt kell megoldást találni, olyan megoldást, ami mindenkinek megfelelő tud lenni. Hatalmas vagyonfelhalmozások kerültek napvilágra, a kormányzati kommunikáció az utóbbi időszakban dugába dőlt. Volt olyan kormánypárti politikus, aki azt mondta, hogy Orbán a jövőbe lát. - Akkor viszont rossz a memóriája, hiszen összekeverte a dátumokat azzal kapcsolatban, hogy ki, mikor, mit tett, milyen információval látta el a médiát és rajtuk keresztül az embereket – tette hozzá Kész Zoltán. Bennfentes információk lehettek a külügyminisztérium pénzével kapcsolatban, ami miatt valószínűleg a veszprémi emberek is károsultak lettek.Veszprémi fideszes képviselőt hívott a fórumra, hogy megbeszéljék ezt a problémát, de nem érkezett senki.

A szakami részre áttérve elmondta, hogy jogi szempontból nagyon beszűkültek a lehetőségek. A Quasternál kft-től kezdve Zrt-ig van itt több féle cégrész is. Tudni kell, hogy a Quaestor Hrurira kft a mai napig hivatalosan nem kapott csődvédelmet, de azt sem tudjuk, hogy kértek-e egyáltalán. A cégközlönyben legalábbis nyoma sincs a bírói végzésnek. Csak a pénzeszközök feletti rendelkezési jogosultságot függesztették fel.

- Amennyiben ténylegesen megindul a csődeljárás - ami eddig még nem indult meg –, addig önök mint hitelezők a végzés közzétételétől számított 30 napon belül be kell, hogy jelentsék a vagyonfelügyelőnek, azt, hogy mik a követeléseik. Felmerült az is, hogy fiktív kötvények is voltak, de nem tudni, hogy ki az aki jogosult lehet bármilyen kártérítésre, ki az, aki nem. Ezzel kapcsolatban a BEVA (Befektető-védelmi Alap) lenne iránymutató, csakhogy a Hrurira nem állt a BEVA alatt. Ezt sokan nem is tudták, akik megkötötték a szerződést. A BEVA kizárólag akkor kártalanít, ha a cég felszámolását elrendelik. Éppen a valós kötvényekre nem terjed ki a BEVA, így bármennyire furcsa, a fiktív kötvényesek járhatnak jól, őket esetleg kártalanítani tudják.

Szakjogászok vitatkoznak ebben a témában még ők sem tudják, hogy kinek fiktív a kötvénye és kinek nem. Nem tudják, mi az irányadó erre a történetre.

Az országgyűlési képviselő a veszprémi Quaestor-károsultaknak azt tudja javasolni, hogy jogi megoldást kellene keresni. Közösen, egy pertársaság alapítását javasolta, amit veszprémi jogászok hajlandóak felvállalni. Nem a pénzért, hanem azért, hogy megoldás legyen. Úgy látja, nem sok értelme van annak, hogy mindenki egyenként kezdjen el pereskedni.

- Gondolkozzunk közösen, nézzük meg azt, hogy hogyan lehet megtalálni a felelősöket és behajtani a pénzt. Amennyiben a jogászok tudják, hogy személyesen kiket érint a dolog, akkor két héten belül felkeresik őket, akkor el tudjuk indítani a pertársaságot - ajánlotta Kész Zoltán.

Kérdésként felmerült, hogy miért nem az állam fizet ki mindenkit. Hangzottak el vélemények, hogy miért nem jó a pertársaság. A képviselő újra hangsúlyozta, hogy nem az állam, hanem a politikusok felelősségét kell firtatni.

- A kettő nem ugyanaz. Az állam mi mindannyian vagyunk, ön is, én is - próbálta tisztázni a fogalmakat.

Időnként nagy felhördülések, hangzavar is volt a fórumon. Sokan kezdték egyszerre saját ügyeiket példának hozni és saját megoldási javaslatokat fogalmaztak meg. A lényeg az volt, ami jár, azt adják vissza. A legnagyobb kérdés persze az, hogy hová tették a befektetők pénzét.

- Tolvaj banda! Senkinek nem tűnt fel? Hol voltak, akiknek ellenőrizni kellett volna őket? Éveken keresztül pereskedni? Az állam tette tönkre az Quaestort! – ilyen és ehhez hasonló morgolódások voltak nemcsak a teremben, de a folyosón is.

Egyesek a magyar államot, a Nemzeti Bankot és PSZÁF-ot támadnák.

Többféle magánszervezkedés is működik már a városban, internetes felülete is van a veszprémi károsultaknak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a pereskedés első és másod fokon majd a megismételt eljárással akár 8-9 évig is eltarthat.

Néhány megjelent sajátos törvényi értelmezésének adott hangot és nagyon egyszerű „megoldási módok” is elhangzottak a problémával kapcsolatban. Annyira, hogy még olyan is volt, aki szerint maga a pertársaság nem létező jogi forma.

A teremben voltak olyan károsultak, akiknek már március 5-én lejárt a kötvényük, de a Quaestor jelezte, hogy nem tudja kifizetni a nekik járó pénzt. Mások személyesen kikérték a letéti igazolást és megkapták. Közben kiderült, hogy ez mindössze egy egyenlegközlő levél lehetett. A lényeg, hogy a tapasztatok alapján mindenkinek mást mondtak a veszprémi Quaestor irodában.

Egy ügyvéd azt vetette fel, hogy a Quaestor Hrurira eredménye minden évben csak töredéke volt a kötelezettségeinek és ebben vizsgálni kell az MNB és PSZÁF felelősségét is, miért mehetett ez így éveken keresztül.

Egy résztvevő azt hiányolta, hogy a helyi lapokban miért nem jelenik meg a téma. Hozzá csatlakozva arra kérték Kész Zoltánt, hogy azok érdekében, akiknek nincs internetes elérhetősége, tegyen közzé ebben az ügyben egy rövid összefoglalót a köz pénzén fenntartott újságban, a Veszprémi 7 napban. A fórumon ugyanis a helyi lap tudósítója nem volt jelen, a város újságjának érdeklődését nem keltette fel az ügy.

Előjött a szó arról is, hogy utcára vonulnának Veszprémben is a károsultak. Kész Zoltán inkább azt javasolta, hogy a budapesti tüntetéshez csatlakozzanak, mert annak van ereje. Ingyenes különbusz indul Veszprémből április 11-én a budapesti tüntetésre. Április 8-án 12 óráig lehet jelentkezni a buszra a 88/566240 telefonszámon vagy az MSZP irodájában.

Kész Zoltán az javasolta, hogy 3-4 hét múlva ismét jöjjenek össze, mert még nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Akkor tárgyalják újra a lehetőségeket és a körvonalazódó jogi megoldásokat.

Kész Zoltán a 06/30 9523697 telefonszámon várja azon veszprémi Quaestor-károsultak jelentkezését, akik csatlakoznának a pertársasághoz.

Célszerű volna, ha az eddig megindult egyéni vagy kisebb csoportos kezdeményezéseket össze lehetne fogni.