Igazán érdekes visszatekinteni arra, hogy száz évvel ezelőtt hogyan éltek őseink.

Erről a múltról sok írásos emlékünk van és szerencsére a fotográfia számtalan kordokumentummal nemcsak elmondja, de meg is mutatja a múltat. A régmúltat, a sokszáz éveset nehezebb kideríteni, de szerencsére maradtak ránk feljegyzések, írásos anyagok, oklevelek.

Így van ez Inotával is. A települést először egy III. Béla korbeli, 1193-as oklevél említi Jonata néven. Az Inotai Faluházban rendezett, a falu történetét bemutató fotókiállításra ugyan az eredeti okmányt nem sikerült elhozni, de aki kíváncsi, az egy másik ugyancsak nagyon régi okmányt láthat eredetiben.

1453. március 24-ei keltezésű az az oklevél, amely bizonyítja Palota mezőváros létét. Nyilvánosan itt lehet először megtekinteni ezt a ritkaságot. A pozsonyi levéltárból való. Budai László, a Krúdy Gyula Városi Könyvtár igazgatója  kitartó utánjárásának köszönhetően láthatja most a közönség Inotán.

A teremben található fotók zöme Szíj Rezső hagyatékából származik. A terület látképeit és a táj jellegzetes házait fedezhetjük fel a képeken. Egy térképen Inota dűlőit és megtaláljuk. A területek elnevezései ma is ismerősen csengnek.

A fotók között olyan ritkaságok is előkerültek, mint az, amelyik a régi katolikus templom korábbi festményeit ábrázolja.  A régi temető is teljesen más képet mutatott évszázaddal ezelőtt. Láthatjuk a régi parókia épületét vagy a községházát, ahol a falusi elöljáró lakott.

A fotókon jól megfigyelhetők a térségre nagyon jellemző építkezési stílusok, a barokk tornác, gádor.

A falu építészete a háború utáni években jelentősen átalakult. Sok házhelyet alakítottak ki, a földek határait átszabták. Jellemző arra az időre, hogy az országban 10.000 új ház épült.

1956 után főleg a tipikus szocialista kép kialakítása kezdődött meg. Újabb telekparcellázásra került sor, egyre kisebbekre szabták a földeket.

A 90-es évek után egészen szélsőséges stíluskülönbségek jöttek létre az újonnan épült házaknál, a helyi stílusjegyek háttérbe szorultak.

Szükség van a hagyományok őrzésére – mondta megnyitójában Budai László -, de az aktuális divatnak való megfeleléssel egyeztetve, megerősítve kellene megjelennie.

Fontos a népi értékek őrzése. Az érték kialakulását, szellemiségét a mai kor követelményeivel egyesítve kellene továbbvinni azért, hogy a hagyományok ne letűnt kor lenyomatai legyenek, hanem kortársként fogalmazzuk azokat újra. Merjék a mai építkezők az örökséget, és a kor szellemét megjelentetni az építkezések során.

A Szíj Rezső gyűjtemény feldolgozását megkezdte a könyvtár és számos, eddig nem ismert, nem katalogizált emlékre bukkantak a hatalmas örökségben.

Szinte mindenkinél lapulnak otthon réges-régi fotók, dokumentumok, amelyek nemcsak a közvetlen családnak, hanem egy néprajzi gyűjteménynek is nagyszerű kiegészítői lehetnek. Az utóbbi hónapokban kezdték meg a könyvtárban feldolgozni, archiválni a régi fotókat. A közösségi oldalon ezeket közzé is teszik rendszeresen. Nem csak a régi palotai embereket, hanem a régi környezetet  is megmutató értékes fotókat találtak a könyvtár dolgozói.

Budai László az inotai kiállításon is kérte, hogy akinek a birtokában vannak régi fotók, engedjék meg, hogy digitalizált formában a könyvtár megőrizhesse és az utókor számára elérhetővé tegye ezeket a pótolhatatlan ritkaságokat.

Tehát látogassanak el az inotai faluházba és nézzenek be az elmúlt idők, főleg a múlt század 60-as éveinek építészetét bemutató kiállításra.

További képek a megnyitóról a GALÉRIÁBAN láthatók