ELŐTERJESZTÉS

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének

2015. május 28-i ülésére

A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

Tárgy: Javaslat a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető utcanevek

módosítására

Előterjesztő: Katona Csaba alpolgármester

Előkészítő: Bérczes Beáta jogi előadó

Nagy György műszaki ügyintéző

Budai László helytörténész

Jogi és Ügyrendi Bizottság

A határozati javaslat törvényességi szempontból megfelel.

Bérczes Beáta Sándor Tamás dr. Ignácz Anita Éva

jogi előadó aljegyző jegyző

A pénzügyi fedezet a 999000 szakfeladaton

(közutak, hidak, alagutak üzemeltetése,

fenntartása) rendelkezésre áll! Szabó Mónika

pénzügyi irodavezető

2

A Veszprém Megyei Kormányhivatal célellenőrzést keretében vizsgálta meg, hogy a helyi önkormányzatok eleget tettek-e a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a

közterületek, illetve közintézmények elnevezésére vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségüknek, illetve megszüntették-e azokat az elnevezéseket, amelyek az Mötv. fenti rendelkezése szerint nem Az Mötv. fent hivatkozott rendelkezései az alábbiakat rögzítik:

„14. § (2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem

a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy

b) olyan kifejezést vagy szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre A célellenőrzés eredményeként a Veszprém Megyei Kormányhivatal 2015. január 27-én törvényességi felhívással élt, mert az alábbi nevek, kifejezések vonatkozásában a Képviselő-testület nem tett eleget az Mötv-ben előírt felülvizsgálati kötelezettségének, azok használata a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása értelmében tiltott, illetve nem javasolt:

1. Bokányi Dezső utca – tiltott

3. Károlyi Mihály utca – nem javasolt

4. Marx utca – nem javasolt.

A Kormánymegbízott az Mötv. 134. § (1) bekezdése alapján felhívta a Képviselő-testületet, hogy legkésőbb 2015. március 15. napjáig tegyen eleget a közterületek elnevezésének felülvizsgálatára vonatkozó törvényi kötelezettségének, döntsön a tiltott nevek, elnevezések esetében az érintett közterületek elnevezésének módosításáról.

2015. március 31-én kelt levelemben tájékoztattam a Kormánymegbízottat, hogy a törvényességi felhívásban foglaltaknak Önkormányzatunk a későbbiekben meg kíván felelni. 

A törvényességi felhívásban foglalt feladat végrehajtása azonban további előkészítést igényel, ezért az abban foglaltak teljesítésére kértem, hogy legkésőbb az önkormányzati választási ciklus végéig a határidőt szíveskedjenek meghosszabbítani.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal 2015. április 15-én ismételt törvényességi felhívással él.

Az Mötv. 132. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Korm. rendelet) 2. § (7) bekezdése alapján felhívta a Képviselő-testületet, hogy a felhívás kézbesítését követő 45 napon belül a törvénysértés megszüntetéséről intézkedni, s intézkedéséről, egyet nem értése esetén indokolásáról írásban tájékoztatást adni szíveskedjen.

Tájékoztatta továbbá a Képviselő-testületet, hogy amennyiben a jogszabálysértés megszüntetésére nyitva álló határidő eredménytelenül telik le, az Mötv. 134. § (2) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy az Nemzeti Jogszabálytárba (a továbbiakban:

NJT) történő feltöltéssel az iratot kézbesítettnek kell tekinteni. Az NJT felületére az ismételt

3

törvényességi felhívás 2015. április 20-án került feltöltésre, így a felhívás kézbesítését követő 45 Az Mötv. 134. § (1) bekezdése szerint az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.

Az Mötv. 42. § 8. pontja értelmében a közterület elnevezése a képviselő-testület hatásköréből Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. §-a az Mötv. 14. §-át a következő szöveggel módosította:

„14. § (2)...közterület, illetve közintézmény nem viselheti 

a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, 

kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy

b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai (3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.”

A Törvény 6. §-a a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „A személyi azonosító” alcímét a következő 13/A. §-al egészítette ki:

„13/A. § A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. „28/A. § (2) bek. A címnyilvántartás tartalmazza g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;” A (2) bek. g) pontban foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a „jegyző gondoskodik.” A város közterület elnevezés változással érintett polgárainak többek között ki kell cseréltetniük a lakcímkártyájukat, módosíttatniuk kell a közüzemi szerződéseiket, azaz a személyes aktív közreműködésük nélkülözhetetlen a módosítás következetes végrehajtásához. A lakcímkártyák cseréje, a földhivatali átvezetés, a gépjármű forgalmi engedélyének átírása és szükség esetén a pénzintézetek felé történő igazolások kiadása a törvény erejénél fogva részben illetékmentes. A Képviselő-testület döntését követően a Várpalotai Polgármesteri Hivatal az új közterület neveket

megküldi a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Földhivatalának, a közüzemi szolgáltatóknak, és azoknak a hivatalos szerveknek, ahol a lakcímváltozást a lakosságnak határidőn belül be kell jelenteni (pl. NAV Veszprém Megyei Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága, Egészségbiztosítási Pénztár). Lakossági észrevétel, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárnál és egészségpénztárnál is többletügyintézést igényelhet a névváltoztatás. A legtöbb nyugdíj- és egészségpénztár évente küld ügyfelei részére nyomtatványt az adatváltozás bejelentéséhez, melynek kitöltésével és visszaküldésével a tagok

4

Az utcanevek megváltoztatása – a szakmai munkán túl – az önkormányzat részéről is többletköltséget jelent (pl. közterületnév-táblák, az utcanévvel ellátott házszámtáblák cseréje, kihelyezése, várostérkép megváltoztatása). Várpalota Város Önkormányzatának minden érintett

útkereszteződésben ki kell, helyezi az új utcanév-táblákat, a közterületi térképekre rá kell vezettetni a változásokat, és viselnie kell az utcanévvel ellátott házszámtáblák cseréjének költségeit.

A pénzügyi fedezet az Önkormányzat 2015. évi költségvetésében a 999000 közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása szakfeladaton rendelkezésre áll.

A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) alapján a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó névmegállapítások (közterületnevek) esetében is fontos, hogy a helyi testületi döntés minden tekintetben, így nyelvhelyességi és földrajzi vonatkozásaiban is kellően előkészített legyen.

A törvényességi felhívásban foglaltak alapján Várpalota közterületeinek elnevezéseit A törvényi előírás alapján az alábbi közterületi elnevezéseket kötelező megváltoztatni:

 Bokányi Dezső utca - tiltott

A közterületek elnevezéséről és a házszámozás rendjéről szóló 8/2010. (III.30.) önkormányzati rendelet 12. §-a értelmében felkértem Budai László helytörténészt az utcanév módosításokra

„12. § (1) Az utcák (közterületek) elnevezésére és az utcanévjegyzékbe felvett nevek megváltoztatására a polgármester által felkért helytörténész tesz javaslatot, amit a polgármester

(2) Új utcák kialakítása esetén a névadási igényt a rendezési terv vonatkozó tervlapja tartalmazza, melynek meglétéről a városi főépítész gondoskodik.

(3) A felkért helytörténész elsősorban helytörténeti, művelődéstörténeti, névtani és stilisztikai szempontok alapján, a kialakult helyrajzi viszonyokra és a névhasználat gyakorlata során várható körülményekre figyelemmel tesz javaslatot az elnevezésre.”

 Bokányi Dezső utca elnevezését Pállik Béla utcára,

 Gorkij utca elnevezését Pápay Zoltán utcára

Az előterjesztés sürgős minősítésű indítványként történő megtárgyalásának az indoka a fent leírtaknak megfelelően, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal ismételt törvényességi felhívásában a közterületek elnevezésének felülvizsgálatára 2015. június 4-ig kaptunk határidőt. 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és döntésének meghozatalára!

Katona Csaba

alpolgármester

5

Melléklet az előterjesztéshez

(Nagymihály, 1845. február 2. – Budapest, 1908. július 7.)

Pállik Béla Nagymihályban született 1845. február 2-án. Bécsben és Münchenben tanult festeni, de emellett tehetséges operaénekesként is szerepelt Németországban és Tatán. Arcképeken kívül (Batthyány Elemér és Károlyi István grófok) legfőképp birka ábrázolásaival vált népszerűvé és keresett festővé, ezeket a realisztikus festés netovábbjaként magasztalták, kitüntetésekkel halmozták el. Birkafej, Delelő, Éhesek, Juhok az akolban, Kos, Májusi hangulat, Pihenő juhnyáj, Tehenek a lápon és a Velencei idő c. olajfestményei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak. Támogatói közé tartozott gróf Waldstein János várpalotai földbirtokos, gróf Széchenyi István.

Budapesten halt meg 1908. július 7-én. Emlékkiállítását 1908-ban a Műcsarnokban rendezték meg. Az 1860-as években Waldstein János felkarolta, több festménymásolatot is rendelt nála, illetve bemutatta Andrássy Gyula grófnak. Több nyarat töltött Várpalotán Waldstein gróf támogatása révén, és Palotán akol- és birka témájú festményeihez tanulmányokat készített. A gróf támogatása segítette külföldi ösztöndíjakhoz is. Amikor Ybl Miklós tervei alapján a leégett Zichy-kastélyt újjáépítették, könyvtárszobájának freskóit Pállik festette. A második világháború pusztítása miatt napjainkban már csak a mennyezeti freskó látható. A könyvtárszoba mennyezetén a viaszfestékkel

festett terjedelmes kompozíció Guido Reni freskójának másolata: Apollónt, Aurórát és a hórákat ábrázolja. Az eredeti a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesíti. Körben az oldalfalakra a néhai Waldstein gróf és Zichy grófnő házastársak életnagyságú képei kerültek, a kastély lépcsőházának falán pedig vadászati tárgyú jelenetek kaptak helyet.

Javaslat

Javaslom, hogy a Tisztelt Képviselő-testület a jelenleg Bokányi Dezsőről elnevezett utcát a mára méltatlanul elfeledett Pállik Béláról nevezze el. (Balatonhenye, 1888. február 28. – Várpalota, 1976.)

Elemi népiskolai tanító, iskolaigazgató. Tanítói oklevelét Pápán szerezte 1906-ban. Inotán a református egyház elemi népiskolájában igazgató és kántortanító volt 1919-1948-ig. Az egyházmegyei jegyzőkönyvek tanúsága szerint az ő tanítói szolgálati ideje alatt az iskola mindvégig kitűnő minősítést nyert. A világháború után 1946 és 1948 között a római katolikus és református hitvallású iskola közös fenntartású volt, de a református rész igazgatói teendőit Pápay Zoltán látta el. Az ifjúsággal sokat foglalkozott, tanórán kívüli programokat is szervezett. Tevékenyen részt vállalt a falu életében. Közéleti tevékenysége során különböző inotai társaságok, egyesületek munkájában vett részt. A lakosoknak sokat segített pl. kérvények fogalmazásában, hivatalos ügyek intézésében, melynek következtében a falu lakói a mai napig megőrizték jó emlékezetét.

(Adatközlő: Kiss Julianna inotai helytörténet-kutató)

Javaslat

A fent leírt életrajz alapján és az inotaiak kérésére javaslom, hogy a Tisztelt Képviselő-testület nevezze el Pápay Zoltánról – mint a helyi közösség példaképpé tehető személyiségéről – az eddig Gorkijról elnevezett utcát. Jó emléke a mai napig megmaradt.

Adalékként jelzem, hogy korábban felvetődött már, hogy az Inotai Közösségi Ház (Faluház) vagyaz ő nevét vagy Hamvas Béla nevét viselje.

6

További javasolható személyek életrajzai

Gróf Kálnoky Adél rövid életrajza

(Lettowitz, 1843. március 7. – Csicsó, 1905. március 22.)

Teljes nevén Kálnoky Mária Adél Henrietta Ludovika Erzsébet Lettowitzban született, 1843. március 7-én. Császári és királyi palotahölgy és csillagkeresztes hölgy, Mária Immaculata főhercegnő udvarhölgye. Kálnoky Adél gróf Waldstein János második felesége volt. Lettowitzban,

1871. november 18-án történt a házasságkötés. A grófnő Waldstein révén került kapcsolatba Várpalotával. 1876-ban meghal Waldstein János, Kálnoky Adél 1881. július 16-án ismét férjhez megy. Második férje herceg Sarban-Pontevés Elzear máltai lovag, francia alezredes. A grófnő a várpalotai Paulai Szent Vince Zárdaiskola alapítása (1876. október 15.) után 9 évvel, 1885-ben hozta létre az óvodát, amikor elveszítette második házasságából származó 3 éves, egyetlen Kálnoky Adél grófnő a kisdedóvó létesítésével anyai érzelmeit, gondoskodó szándékát vetítette ki mások gyermekeire. Erre utal az alapkő felirata is, amely jelenleg a Nepomuki Szent János Iskola „Hagyjátok a kisdedeket hozzám jönni, mert ilyeneké a mennyek országa!” Sz. Máté XIX. 14. Ezen kisded óvodát az 1885. évben 3 éves korában elhunyt kedves egyetlen gyermekem Sabran- Ponteves Henrik Elzear drága emlékének szentelem.” Az Úr adta, az Úr elvette, - amint az Úrnak

tetszett, úgy lőn, - legyen áldott az Úr neve!” Jób I. 21. Kálnoky Adél Nagymegyerben is építtetett egy zárdaiskolát 1902-ben az ottani katolikus templom mellett. A rendkívül jó lelkű és adakozó grófnő a Komárom vármegyei Csicsón halt meg 1905. (Füle, 1918. november 11. – Veszprém, 1990. május 23.)

Könczöl Imre Fülén született 1918. november 11-én. A székesfehérvári Városi Könyvtár, majd (a városi és a körzeti könyvtár összevonása után) a Fejér Megyei Könyvtár, majd 1963- tól a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár egykori igazgatója. Sokszínű közéleti tevékenysége, életműve elválaszthatatlan Fejér és Veszprém megyétől. Sokirányú és műfajában is változatos irodalmi tevékenysége a fiatalkori verseskötettől a politikai, kulturális publicisztikán át a könyv- és irodalomnépszerűsítő kritikák, közművelődési és könyvtári tanulmányok, szakcikkek hosszú soráig terjed. Várpalotán írott helytörténeti munkái váltak legszélesebb körben ismertté, népszerűvé. Nem

véletlenül: szakszerűségük révén mindegyikük a Veszprém megyei helytörténeti irodalom alapművei közé tartozik. Egyik fő erényük a hitelesség, a másik pedig a szép nyelvezet, a vonzó előadásmód. A szerző nagyszerűen ért ahhoz, hogy miként kell a tudományos igényű és értékű megállapításokat világosan, érdekesen, az olvasónak gyönyörűséget szerezve tálalni. Közművelődési célú írásai kitűnő példái a sikeres ismeretterjesztő stílusnak. Írásai egyaránt szólnak minden korosztályhoz – a tudományos képzettségű szakemberhez és a csupán tudásra, igazra, Várpalota helytörténetéhez több alapvető tanulmányt, könyvet írt, valamint ő volt a várpalotai Krúdy-kultusz kezdeményezője és kialakítója. Várpalotai könyvtárigazgatóként végzett rendezvényszervező tevékenységét jól jellemzi, hogy ez idő tájt „a költők Mekkájának” nevezték a várost. Az ő kutatásai révén ismerjük Várpalota irodalomtörténeti múltját, kötődéseit, ennek

érdekében irodalmi munkaközösséget is szervezett a városban. Nevéhez fűződik az igen értékes Bán Aladár-gyűjtemény kialakítása. Nyugdíjas éveiben is tevékenyen részt vállalt a város művelődésügyében. Ekkor jelent meg évtizedes helytörténeti kutatómunkáját összegző, népszerűvé vált monográfiája, a Várpalota rövid története. Előadásai a város múltjáról, az irodalomról egyaránt 1990. május 23-án, életének 72. évében hunyt el Veszprémben. Várpalotán temették el. (Adorjánháza, 1759. február 25. – Várpalota, 1825.)

Naszályi János tanítói családban született 1759. február 25-én a Veszprém megyei Adorjánháza községben. Naszályi Szász János néven is ismert. 1769-ben Szentkirályszabadján, 1772-ben pedig Debrecenben, de innen szegénysége miatt haza kellett mennie. 1773-ban Szentgálon tanult. Közben 1774-ben Kecskemétre került, ahol Pap Mihály vette gondjaiba, ingyenes ellátást és tanulást biztosítva részére. 1776-ban Kiskunlacházán iskolai preceptor, 1777-ben pedig ismét Kecskeméten találjuk. 1778-ban visszatérhetett Debrecenbe. Latint, görögöt, történelmet, filozófiát és matematikát tanult, s 1781-ben teológus lett. 1785-ben fölesküdött primáriusnak, még az évben

teológiai prézes, majd 1786-ban preceptor lett a poétika klasszisban. Ugyanebben az évben ő írt halotti beszédet 400 soros vers formájában, a „magyar Faust”, Hatvani István temetésére. 1787-ben a kollégium énekkarát vezette és betöltötte az az évi kollégiumi cenzor tisztségét. 1787 októberében vicebibliotékárius, 1788-ban „surrogatus contrascriba” és első bibliotékárius lett. Ebben az évben

március 21-én seniorrá avatták. Ugyancsak 1788-ban 42 forintot kapott jutalmul a Hatvani professzor által alapított ösztöndíjból egy dolgozatáért, amelyet a halottak feltámadásáról írt. Tíz esztendei debreceni diákságát 1788. szeptember 20-án, seniori tisztének letételével végezte be. Október 4-én elindult Debrecenből, és ezzel megkezdte magyarországi utazását. A sorszámozott helységneveket összeszámlálva Szoboszlótól a nyugati határon levő Farkasfalváig összesen 63 helységben fordult meg. Említésre méltó, hogy Veszprémben és környékén 1789. február elsejétől kezdve öt hétig időzött, külföldi útja előtt ekkor búcsúzott anyjától és a rokonságtól, valamint a

földijeitől. 1789. április 21-én lépte át az osztrák határt. Külföldi utazása során Utrechtben 1790. március 2-án ünnepélyes keretek között tett sikeres vizsgát zsidó és görög nyelvből, valamint teológiából Szegár Károly görög professzor előtt, végül nagy pompával református pappá szentelték. Miután Magyarországra visszatért, 1791. március 15-én prédikátorrá választották Szentantalfára. Július 10-én Komáromban eljegyezte Asztalos Lídiát, akivel augusztus 10-én Péczeli József össze is adta. 1793. január 8-án Tótvázsonyba költözött, onnan pedig 1807. március 12-én Várpalotára, ahol haláláig, 1825-ig szolgált, mint református lelkipásztor. Minden szolgálati helyén megszilárdította az egyházi fegyelmet, rendbe hozta a zilált anyagi ügyeket, sikerrel szállt szembe a sokszor méltatlan vádaskodókkal. Lelkiismeretességét bizonyítja, hogy – ebben a lelkiélet terén nem egyszer sivárnak elkönyvelt korszakban – hétköznap is tartott rendszeresen Egyházi beszédei jelentek meg a Prédikátori Tárház I-IV. köteteiben (Vác, 1805.). Várpalotán a legfőbb törekvése a különböző felekezetek torzsalkodásainak megszüntetése volt. Várpalotán temették el a protestáns temetőben.

Művei: Amerika, vagy az új világ feltalálásának históriája. Pest, 1817. – Keresztényi szeretet… Veszprém, 1818. (A két protestáns felekezet egyesüléséről.) – Prédikátori Tárház. 1-4. Köt. Forrás: Hatolkay Árpád: Naszályi János peregrinációs naplója 1788–1790. = ItK, LXXVIII. évf. 2. sz. (1974.), p. 221 224. (Elektronikus változat http://epa.oszk.hu/00000/00001/00286/pdf/00286.pdf 

Letöltés ideje: 2013. november 22.)Református igazgató-tanító. 1902. augusztus 20-án kezdte itteni működését. 1902-től 1919-ig első

tanító és kántor Várpalotán a református egyházközségnél. A Várpalota és Vidéke Takarékpénztár igazgatója, a helyi Hangya Szövetkezet alapító tagja és ügyvezetője. Neki köszönhető a gazdakör és a dalárda alapítása. Iskolát épített, fatelepet létesített. Higgadt és bölcs magatartásával nagy szolgálatot tett 1919-ben. Tervezte egy modern szálloda építését, mozival, üzletekkel. A körülmények azonban a szép terv kivitelét megakadályozták. 1919. szeptember 24-én Veszprémbe távozott. (Forrás: Szíj Rezső: Várpalota. – Budapest:

Gondolat, 1960., Huszár Pál: A várpalotai evangélikus, református és római katolikus egyházközség története 1850 és 1950 között. – Várpalota, 2000.) (Tüskevár, 1939. december 17. – Várpalota 1991. július 9.)

Tüskeváron született 1939. december 17-én. A középiskolát Pápán végezte, majd egy évet az Elekthermax Vállalatnál dolgozott. Középiskolásként A. Tóth Sándor szakkörében festett és rajzolt. 1963-ban a szegedi főiskolán szerzett oklevelet, tanárai Buday Lajos, Major Jenő, Fischer Ernő és Vinkler László voltak. A várpalotai 1. sz. Általános Iskolában kapott munkalehetőséget, és mindvégig itt dolgozott. A Képzőművészeti Alapnak 1967-től tagja. Festészetére Kohán György volt nagy hatással. Műveit főként a sötét színek és a fehér párbeszéde, a barokk alkotások fény- árnyék hatásaira emlékeztető eleven játéka teszi izgalmassá. A Bakony festőjének vallotta magát. A Balaton és a Bakony táji és emberi szépségeit mutatta be. Sok egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek alkotásai. Munkái megtalálhatók várpalotai és Veszprém megyei gyűjteményekben. Várpalotán halt meg 1991. július 9-én. A „Szelestey László Nívódíj” őrzi emlékét.

Petrozsény mint lehetséges névadó település

Petrozsény testvérváros tiszteletére a Körmöcbánya utcához hasonlóan egy bányászathoz kötődő városrészen – tehát elsősorban inkább a történelmi Alsóvárosban – kaphatna nevet egy utca.

9

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete Határozati javaslat

8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.

Tel: 592-660. Pf.: 76. fax: 592-676

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 2015. május 28-i ülésén a következő

.../2015. (V.28.) képviselő-testületi

h a t á r o z a t :

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. §-ában foglaltaknak megfelelve,

Várpalota Város közigazgatási területén 2015. év ………….. 1-jei hatállyal, a jelenlegi

 Bokányi Dezső utca elnevezését Pállik Béla utcára;

 Gorkij utca elnevezését Pápay Zoltán utcára;

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. §-ában foglaltaknak megfelelve,

Várpalota Város közigazgatási területén 2015. év ………………. 1-jei hatállyal, a jelenlegi

 Bokányi Dezső utca elnevezését ………………………… utcára

 Gorkij utca elnevezését ……………………………….…. utcára

A Képviselő-testület felhatalmazza Várpalota Város Polgármesterét és Jegyzőjét a közterület

elnevezésével kapcsolatos intézkedések megtételére.

Felelős: Katona Csaba alpolgármester

Talabér Márta dr. Ignácz Anita Éva

polgármester jegyző