Félév volt. A diákok megkapták az értékelést, hogyan teljesítettek a tanév első felében. Rövid, tényszerű adatok következnek arról, hogy az iskolai vezetés a Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban mit teljesített.

Rendhagyó módon az egész 2013-as év eredményét tükrözi a mérleg.

Négy angoltanár ment el, egyikük tanév közben. Egy kémia-fizika szakos tanárt elküldtek, mert a vezetés szerint nem volt rá státusz. Aztán kiderült, hogy mégis kellene kémia tanár, így hívtak a kollégiumból és vettek is fel egy matek-kémia szakost. Aztán sikerült egy harmadik, óraadó kémiatanárt találni, így a kollégium visszakapta tanárát.

A matek-fizika tanár felmondott. Felvettek egy új fizika tanárt, de néhány hónap múlva kiderült, a hivatalos papírjai alapján csak általános iskolában taníthat, tehát távozott is. Sikerült helyette is évközben másik szaktanárt találni, de ő is óraadó, nem főállású dolgozó.

A testnevelés szakost szintén elküldték, most óraadóként újra foglalkoztatják.

Felvettek egy matek-angol szakos tanárt is, őt éppen két nappal előbb vették fel, mint ahogy kiírták a matek-angol tanári szakra a pályázatot. Gyorsan ki is nevezték előbb igazgatóhelyettesnek, aztán miután az igazgatói pályázatra az egyetlen, minden véleményező által támogatott, minden papírformának megfelelő pályázót az 5 éves vezetői tapasztalat hiánya miatt elutasították, ezután megbízták a frissen felvett tanárt az iskola vezetésével. Úgy, hogy éppen a GYES-es töltött évek végére ért, 70 kilométerre lakik, fogalma sem volt az iskola működéséről, és nála valamiért senki nem kérte számon az öt év vezetői gyakorlatot.

Információim szerint eredetileg Balatonfüredre pályázott, de ott nem kellett és áthelyezéssel került Almádiba a vezetői székbe.

Tehát miközben matek-angol szakost vett fel az iskola fenntartója, aközben egy másik matektanárnak – hogy meglegyen a kötelező óraszáma – a helyi általános iskolában is tanítani kell. Nincs egyedül ezzel a szétszakítottsággal, mert egy magyartanárnak is ugyanez jutott.

Egy hónapja, decemberben azonban újabb matek-angol és történelem-angol szakos pályázatot írtak ki, amire volt is jelentkező, fel is vették mindkettőjüket. A második félévben a történelem tanár két napot dolgozott és máris beadta a felmondását.

Tény, hogy 2012. szeptemberétől a törvény szerint a kéttannyelvű gimnáziumokban csak nyelvtanári diplomával lehet tanítani idegen nyelven. A bölcsész nem jó, a felsőfokú nyelvvizsga nem jó, csak a tanári diploma elfogadható. A vezetés persze ezzel magyarázza a meghirdetett állásokat, ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy 2017-ig a nem tanári diplomával rendelkezők beiratkozzanak a megfelelő végzettséget adó képzésre. Az érintett tanárok nyilatkoztak is erről korábban, a megbízott vezető most mégis „emberséges” módon orruk elé nyomta a szerződést, hogy a határozatlan idejű szerződésüket határozott idejűvé módosítja. Önként dalolva (?) aláírták. Itt tartunk most. A probléma akkor válik érthetőbbé, ha visszatekintünk egy kicsit.

Még az előző tanév végén a botrányos módszereiről elhíresült igazgató, Gránásiné Bácsi Tünde lemondott. A tanári kar júliusra teljesen kész, a munkaközösségekkel elkészített 2013/14-es tantárgyfelosztással ment szabadságra. Mindaddig nyugalom is volt, amíg oda nem ejtőernyőzték Széplaki Leát és nulla vezetési gyakorlattal rá nem bízták az iskola irányítását. Ebben a tanévben a diákoknak éppen a hetedik órarendjük van. Jövő héttől állítólag végleges órarendjük lesz. Vagy mégsem. Az érettségizők is így indulnak a vizsgákra.

Lépjünk vissza még egy évet! 2012-től államosították a középiskolákat és mindenhol új igazgatói pályázatokat írtak ki. A felfordulás itt kezdődött. Első körben – két belső pályázó – érvénytelen lett a pályáztatás, aztán újabb kör – a többségi javaslatok ellenére – kinevezték Gránásinét, aki egy évet töltött itt, majd újra pályázatattak. A két jelentkező közül ez egyiket elutasították a nem megfelelő papírokra hivatkozva, a mindenki által támogatott, 20 éve ott tanító pályázót vezetői gyakorlat hiányában utasították el majd kinevezték a vezetői gyakorlattal ugyancsak nem rendelkező Széplaki Leát.

Ezzel párhozamosan nézzük meg, hogy  ki volt a fenntartó. Az első pályázat idején még a VEMIK volt Marekné Pintér Aranka tanügyi főosztályvezető személyében. Aztán a 2013-ban megalakult Klebelsberg Intézményfenntartó elnöke szintén Marekné lett. Ennek azért van jelentősége, mert valamikor ő is itt tanított az almádi kéttannyelvűben és keserű szájízzel volt kénytelen távozni.

Annak fényében még érdekesebb a dolog, hogy a napokban nyilvánosságra került a KLIK-et átvilágító miniszteri biztos jelentése. Ebben Szabó Balázs Mareknét teszi felelőssé az intézményben való hibákért. Többek között olyan megállapítások szerepelnek a jelentésben, hogy „nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet”. „A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület informatikai ellátottsága tekintetében. A bérleti szerződés több ponton is aggályos, és nem a KLIK érdekeit képviselik” Volt almádis diákok és tanárok talán nem is lepődtek meg ezen a jelentésen.

Ezek mind bosszantó tények, de a legszomorúbb az, hogy amíg a 2011-es eredmények alapján az almádi gimnázium a 9. helyen állt a középiskolák rangsorában, addig az utolsó, 2012-es felmérés szerint a 18. helyre csúszott vissza. Persze lehet azt mondani, hogy közel 20% külföldi egyetemre jelentkezett és nyert felvételt és ez nem számít bele a statisztikába, de az is szomorú, hogy a fiatalok nem itthon akarnak továbbtanulni.

Meddig bírják még az ízig-vérig pedagógusok, akik megfeszített erővel állnak helyt? Az iskolában letöltik az egyre több előírt óraszámot majd dolgozatot javítanak, programokat szerveznek a diákoknak, újabb és újabb tanmenetet írnak a várható egyentankönyvekből, portfólióval bizonygatják rátermettségüket, havonta új órarendet készítenek, s közben még lesz erejük megmagyarázni a diákoknak, hogy érdemes tanulni, érdemes itthon tanulni.