Rendkívüli helyzet miatt rendkívüli testületi ülést tartottak Várpalotán. Egy olyan horderejű dologban tárgyaltak, amit a lakosság tájékoztatása nélkül nem lehetett volna folytatni. Mégis ez történt. Ha már szépen összejöttek a kora reggeli órában, gyorsan döntés született az idei nyári szociális gyermekétkeztetési pályázaton való részvételről is.

Talabér Márta polgármester rövid felvezetőjében hangot adott annak, hogy szerencsésebb lett volna ezt a megbeszélést 1 hónappal ezelőtt megtartani. Szerinte egy másik település problémáját áthozták Várpalotára úgy, hogy még csak nem is tájékoztatták róla sem az önkormányzatot sem a helyi lakosságot. Március 20—án tájékoztató jelleggel ugyan kaptak egy határozatot, hogy a lerakó tevékenységi körét módosították, de nem volt módjuk beleszólni a folyamatba.

Mi is a probléma? A lőrinci cementgyár területéről az elbontott anyagokat szállítják az inotai hulladéklerakó területére. Olyan veszélyes anyagról van szó, ami azbesztet tartalmaz. 33 ezer tonna lerakására kapott engedélyt  a Partner Depónia Kft.

Elsőként a Pest megyei Kormányhivatal vezetője leszögezte, hogy neki, mint Pest megyei Kormányhivatalnak hivatalosan tájékoztatási kötelezettsége nincs az ügyben, de első kérésre jött. Tavaly decemberben a kormány döntött a Lőrinci-Zagyvaszántó térségében található azbeszttartalmú hulladékok jelentős környezeti, valamint egészségre gyakorolt kockázatának végleges felszámolásáról .  1,3 milliárd Ft. értékben a hatályos magyar és európai jogszabályoknak megfelelően számolják fel a  lőrinci cementgyárat, megszűnteteve ezzel a környezetszennyezést. ( a gyár bontására vonatkozó határozat 2012-ben született meg, de a tulajdonos Selyp Invest Kft. nem szakszerűen bontotta le, azóta eljárás van ellene)

Februárban történt meg a kijelölés és március 25-én került aláírásra a Partner Depóniával a szerződés, amely a arról szólt, hogy ennek az anyagnak az elszállítása és ártalmatlanítása megtörténjen. Április elsején a határozatot hozó Hatvani Környezetvédelmi Hivatal beolvadt a Pest megyei Kormányhivatalba, ezért került képbe a Pest megyei kormányhivatal. A jogelőd a Földművelésügyi minisztériumhoz tartozott. Tarnai Mihály kormánymegbízott a legszigorúbb ellenőrzést ígérte a szállítás és lerakás során.

A Fejér megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi főosztályának vezetője, Moldován János  a hatósági eljárásokról beszélt. Februárban érkezett hozzájuk az engedélykérés, ami aztán háromszor került módosításra. Majd beszámolt azokról a speciális eljárásokról, amellyel az anyagot kezelni kell ahhoz, hogy lerakható legyen. Az engedély legfeljebb 2015. december 31-éig szól maximum 33ezer tonna anyagra. Törvény írja elő, hogy milyen szakhatóságokat kell megkeresniük, így ezeket meg is tették. A társadalmi szervezetek kiértesítéséről a jogszabályoknak megfelelően jártak el. (A Fejér megyei Kormányhivatal úgy kerül képbe, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi  Felügyelőség is a Fejér megyei kormányhivatalhoz tartozik.)

Számtalan kérdés merült fel a képviselők részéről. A legfontosabbak:

- Hogyan ellenőrzik a biztonsági előírások betartását?

- Miért éppen Várpalotára került a veszélyes anyag?

- A pályázónak megvolt-e már az engedélye az azbesztre mikor pályázott?

- Hogyan engedélyezhette az ÁNTSZ?

Mint megtudtuk a hivatalos választ, a jogszabályok határozzák meg az eljárást. A civil szervezetek úgy kapnak értesítést, hogy az adatbázisban szerepelnek. A Fejér megyei Kormányhivatal 14 civil szervezetet értesítettek ki, arról ők nem tehetnek, hogy a környezetvédelmi rendszerbe egyetlen várpalotai civil szervezet sem regisztráltatta magát. Az ÁNTSZ feltételekkel járult hozzá az elhelyezéshez, amit be is fognak tartani.

A képviselők több körben kérdésekkel bombázták az eljáró hatóságok képviselőit és a Partner Depónia Kft ügyvezetőjét, Szűcs Károlyt, akik igyekeztek megnyugtatni őket arról, hogy mindent a legnagyobb rendben fognak elvégezni és nem lesz szennyező anyag. Többszörös védelemre rendezkedtek be és a folyamatos mérésekre is ígéretet tett az ügyvezető, mégsem sikerült megnyugtatni a kedélyeket.  Közben az is kiderült, hogy az azbesztet salakkal fogják lefedni, éppen a kohósalak alkalmas erre – szerintük. A salakdombok rekultiválását ugyanis szintén a Partner Depónia Kft végzi.

Bár a polgármester többször is kifogásolta a tájékoztatás hiányát, arról mégsem szívesen beszélt, hogy március 20-án átvette a jegyző a Veszprém megyei Kormányhivatal határozatát, amelyből kiderülhetett, hogy azbeszt lerakásra is kért és kapott engedélyt a cég. Többekben is megfogalmazódott, hogy mivel az uniós pénzeket gyorsan fel kell használni, ezért kerülhetett sor erre a pályázatra is, csak éppen az érintetteket - akik megszenvedik az egészségkárosító hatást - igyekeztek kihagyni a játszmából. A jegyző azzal mentegette magát, hogy a határozatban egyetlen mondat szerepel, mégpedig úgy, hogy a cég azbeszt lerakására is engedéllyel fog rendelkezni. De ez nem jelenti azt, hogy 33 ezer tonna azbeszt tartalmú anyag ideérkezik, ő nem tartja bűnnek, hogy erre nem reagált.

(Felelősen gondolkodó önkormányzat azt hiszem ennél a mondatnál rúgta volna ki a törvényességet felügyelő jegyzőt. Itt szeretném felidézni a palotai telekadó ügyét. A 2013 novemberi testületi ülésen a jegyző azt mondta, hogy önadózás van, tehát az a hibás, aki nem tett eleget a bevallási kötelezettségének. A helyi újságban meghirdették a rendeletet, tehát a törvény nem tudása nem mentesíti az adózót. Tanulság: magánszemélynek figyelnie kell, viszont akinek a törvényesség biztosítása a munkaköre, neki nem kell utánanézni a dolgoknak.) 

Talabér szerint az egész projektnek nincs gazdája és a probléma itt csapódik le. Az állam sok feladatot vett át, a lakosság mégis helyben találja meg a problémáival az önkormányzatot. Akár az oktatás (KLIK) akár az útépítés ügyben. Ezt hosszú távon nem lehet csinálni, mert nem működőképes.

(Vagyis ott tartunk, hogy a kormányszervek nem beszélnek a másik kormányszervekkel. Ez tulajdonképpen annak a bevallása, hogy totális káosz van az egész országban, a közigazgatásban is. )

Felvetődött az is, hogy a Várpalota rendezési terve lehetőséget ad-e az azbeszt lerakására. Fejből a képviselők sem tudták, ennek még utána kell nézni. (Könnyű dolgunk lenne, ha város honlapját rendszeresen karbantartották volna és az átalakítások során nem "vesznek el" anyagok.)

Falussy képviselő szerint az azbeszt polimer bevonattal való ellátása nettó hülyeség, a hivatal csak el akarta hinni, hogy lehetséges, de ez nem igaz. Olyan engedélyt adtak ki, ami süket rizsa, etetés. Olyan engedély alapján végzik a munkát, ami valótlan állításokon alapszik. Szerinte még lehet változtatni. Ez jórészt a pénzről a szól. Összefogásra van szükség, a testületnek kellene egy közmeghallgatást összehívni. Rövidtávú politikai hasznot remél az, aki lakossági fórumot csinál. Nem 8-an 8 felé kell húzni, hanem meg kell nézni mit hibáztak a kormányhivatalok. Talabér úgy reagált, hogy az önkormányzat ne vegye magára a Pest megyei Kormányhivatal hibáját, a közmeghallgatást csinálja meg az, aki idehozta az ügyet, megvan a felelősségük, vigyék el ők az ügyet.

(Némi csúsztatás van a dologban. Csak ismétlésként: A hatékony közigazgatás jegyében 2015. április 1-től a törvény felülírta a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúráját, és új feladatokat delegált a kormányhivatalokhoz. A külső integráció keretében kerültek hozzájuk többek között a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek is. Vagyis a Pest megyei Kormányhivatal jogutódként került bele az egészbe, a döntési folyamatban nem vett részt.)

A képviselőtestület két háziorvosa, Szalay doktornő és Opsitos doktor újra és újra az egészségkárosító hatást emelte ki. Nem lenne jó, ha az egyébként is magas daganatos megbetegedések száma még tovább nőne.

Megnyugtatásként a Partner Depónia ügyvezetője szóban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a hétfői mérés alapján az azbeszt a kimutatási határérték alatt maradt és azt ígérte, hogy a jövőben is így fog maradni.

A szünetben történt beszélgetésből azt is megtudtam, hogy azért nem ott helyben építenek egy befogadó, megsemmisítő helyet, mert annak az építése újabb 2 évet venne igénybe és abban az állapotban további két évig veszélyeztetné az ott lakókat.

Ezt követően zárt ajtók mögött a testület úgy döntött, hogy határozatban szólítják fel a Pest megyei Kormányhivatalt, hogy azonnal állítsa le az azbeszt tartalmú anyag Várpalotára szállítását. Ugyanakkor a Fejér megyei Kormányhivataltól azt követelik, hogy vonja vissza a lerakó azbeszt tartalmú anyagokra vonatkozó engedélyét és  új eljárást indítson az ügyben. Ebbe a várpalotai önkormányzatot  ügyfélként vonják be.

Emlékeim szerint magának a hulladéklerakónak az építését is nagy felháborodás kísérte 2012-ben. A probléma gyökere valószínűleg itt keresendő. Bárhogy is szeretne most kibújni a felelősség alól a testület, nem mutogathat vissza az „emútnyócévre”. 2012-ben szinte ugyanaz volt a testület összetétele, mint most. Mi történt? Várpalota kiesett a pixisből? A kormánypárton belüli csatározások áldozatává válik a város is? A régi „piszkos 12”-ből nem a nagy erőfeszítések, hanem a veszteséges ipari termelés kényszerű megszüntetése miatt kerültünk ki. Most a haveri körök átalakulása miatt megint szívunk? Duplán – se munkahely se egészség?

Mezriczky Beáta