A TIT várpalotai szervezete és a Krúdy baráti kör meghívására Praznovszky Mihály Várpalotán is bemutatta az általa szerkesztett Krúdy-sorozat 24. kötetét. Évente egy válogatás jelent meg eddig a Prospektus nyomda jóvoltából és évente itt, Várpalotán is élvezhette a közönség Praznovszky Mihály magával ragadó irodalmi kalandozását.   

A mostani kis könyv Krúdy szerelemi témájú írásai közül válogat. Első címként az merült fel, hogy Szerelemes Szindbád a Balaton partján, de kiderült, konkrét Szindbád szerelmes történet, ami a Balaton partján játszódik, nincs sok.

Praznovszky Mihály a gyűjtés során jött rá arra, hogy van egy nagyon érdekes Krúdy-motívum és van egy új Krúdy-helyszín. Ez Kisörs, a Balaton partján. Ma Badacsonyörsnek hívják. Krúdy szerint kell ott lenni egy Eszterházy kastélynak. A helybeliek Kálóczi Kálmán vezetésével ezt a helyszínt kutatják. Az is elképzelhető, hogy egy nagyobb méretű présház lehetett.

A történet itt játszódik le, egy lányszöktetésről szól.

Soha nem lehet tudni, hogy az élet tükrözi az irodalmat vagy az irodalom a valóságot, lényeg az, hogy Krúdy innen szökteti meg a második feleségét. Valóságosan, amiből irodalom lesz. Az író szerelmeit gyakran szerepelteti a történeteiben. Praznovszky Mihály elmesélte az előzményeket is, amit Krúdy levelezésiből idézett fel. Majd a történet folytatását is, megemlítve Krúdy lányát, Zsuzsát, akik az első három Krúdy-válogatást készítette.

Ahogy már a korábbi könyvbemutatókról írtam, nem lehet egy tudósítás keretében visszaadni azt a hangulatot, azokat a finom, árnyalt, szellemes megjegyzéseket, amelyekkel az irodalomtörténész színesíti az írásokat. Hiába rögzíti a diktafon, azt ott, akkor hallani és érteni kell.

Ez a kis könyv tehát lányszöktetésekről szól, e téma mentén állt össze A Balatoni sellő című válogatás. Szerepel benne a Vadliba tanyája és Az ötvenes évek rozmaringjai. Ez utóbbit abból az Ál-Petőfi című kötetből idézi, amely Várpalota szempontjából nagyon fontos történet.

A címadó írás, A Balatoni sellő egy igazi Szindbád történet. (Valaha, talán nem is rég, még Szindbád Kht.-nak hívtak Várpalotán a kultúrát szervező-rendező intézményt) Az Asszony, aki szőlőfürt lett című könyvből pedig Az üveglopó és a Borkereskedelem került a válogatás-kötetbe.  

Praznovszky Mihály egész este kerülgette az elsőként szereplő történetet,  ami a Palotai álmok címet viseli. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta:

Ha én Palotán döntéshozó lennék, akkor már rég kiadtam volna a Palotai álmokat annyi példányban, ahány lakos van ebben a városban. Minimum annyi példányban, ahány diák van a városban, a nyolcadikos diákoknak odaadnám ballagásra a tarisznyába ajándéknak, de legalább a középiskolásoknak, ahány van. Igaz, hogy egyikük sem olvas manapság, ez nem is gond, de ez egy kultuszkönyv Palotáról és ráadásul fantasztikusan jó könyv. Olyan leírások vannak benne, hogyha Várpalota szeretne egy Krúdy emlékházat létrehozni, ebből a könyvből pontosan lehetne ezt a házat rekonstruálni.

A Palotai Álmok történetének lényege itt is a szerelem, a lányszöktetés. A felolvasott részletek az 1910-es évek romantikus, választékos stílusát idézték. Úgy látszik, már akkor is a múlt időket emlegették, hiszen „ma már egy rendes leányszöktetésről sem hallani” – adta a szavakat Krúdy a vasutas szájába.  Hogy mi lesz a történet vége, azt megtudhatják, ha elolvassák A Balatoni sellők című Krúdy-válogatást.

Hogy hol lehet hozzájutni? Nem, nem vásárolhatják meg a könyvesboltokban, kereskedelmi forgalomba nem kerül. A legbiztosabb, ha a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárban keresik.

A 25. - Praznovszky Mihály szerint az utolsó - Krúdy válogatásra még közel egy évet várni kell.

Az előadás végén a TIT várpalotai szervezetének vezetője, Szajp Istvánné külön gratulált Praznovszky Mihály Príma-díjra való jelöléshez és a közönségszavazás eredményéhez. Bár végül a díjat egy ifjúsági zenekar nyerte el, de egyéniben messze Praznovszky Mihály kapta a legtöbb szavazatot.

Azt hiszem nem véletlen. Ha valaki nem tudná miért, az menjen el egy előadására.

Mezriczky Beáta