2010 óta a devizahitel lett az ország egyik legnagyobb ellensége. Ezerrel szidja mindenki a bankokat, micsoda aljas disznók, mennyi hasznot zsebelnek be. A Fidesz-kormány meg jön a nagy-megmentő szerepében és betiltja a deviza alapú hitelezést, megadóztatja jól a csúnya dagadt bankokat.

Bravó! – tapsolnak sokan. Azt mondják, hogy minek vették fel felelőtlenül az emberek a hiteleket. És a megnövekedett bankköltségeket (tranzakciós adó, számlakezelési és kártyadíj emelkedése stb. stb.) természetesen fizeti mindenki, akinek van bankszámlája. Ahány számla, annyiszor súlyt le a pénztárcára.

Az Európai Központi Bank is értetlenkedik, hogy amíg az eredeti magyar törvényjavaslatot vizsgálgatja, addig számtalan módosítóval már régen túlléptek a fidesz-fiúk  az egész beterjesztésen.

Jogászok vizsgálják a devizahitelesek mentésének jogi lehetőségeit, mindig felröppen egy-egy fantasztikus hír, hogy jogilag hol támadhatók a szerződések. Vannak részsikerek, egyszer nyert, másszor vesztett perek.

Szerintem a legtöbben nem felelőtlenül vették fel a hitelt. Ha még azt feltételezzük is (helytelenül), hogy a hitel értékesítésében érdekelt ügynökök nem mondtak volna el mindent a visszafizetéssel kapcsolatban, akkor is ott volt az adósminősítő rendszer, amivel a bankok ellenőrizték ügyfeleik pénzügyi terheltségét (az más kérdés, ha tisztességtelen módon valótlan adatokat adtak meg az ügyfelek). Ingatlan fedezet esetén ezek után– akár akarta akár nem – a közjegyző az ügyfélnek felolvasta a szerződést. Megkérdezte, hogy van-e valami, amit nem ért, ami nem világos.

Ezek után a kérdéseim – naivan – a következőek:

- Miért nem volt olyan nagy mértékű a nemfizetés aránya 2010 előtt?

- Készült-e már vizsgálat abban a témában, hogy miért nem tudják fizetni a részleteket az emberek?

- Hány olyan devizahiteles van, aki 2010 óta elvesztette a munkahelyét és ezért került fizetésképtelen helyzetben? Ha már olyan nagyon javultak a foglalkoztatási adatok és olyan jó az átlagbér Magyarországon, akkor ennek a felmérésben  tükröződnie kellene.

Aztán gyakoroljunk itt a nyári szünetben egy kis matekot. Egyszerű az egész, csak % számítás.

Az euró középárfolyama most 315,65 Ft, a svájci franké: 259,64 Ft, a kettő keresztárfolyama 1,22 ( 1 euro 1,22 chf)

2010. május 1-jén (még Bajnai-kormány volt) az euro 266,28 Ft, a CHF 185,6 Ft. A kettő keresztárfolyama (mitadisten) szintén 1,22.

Mit jelent ez? Valami olyasmit, hogy az euro és a CHF közötti különbség most gyakorlatilag éppen annyi, mint 4 éve volt.

Nézzük meg ezt a forint esetében. Az euró 18,54% -kal, a CHF 39,89%-kal kerül többe ma, mint 2010 májusában. Vagyis a forint-euró árfolyam közel 20, a forint-frank árfolyam közel 40%-ot romlott.

Akik felvették a devizahitelt tudták és számoltak is vele, hogy van árfolyamingás. Tudták, hogy lehet több vagy kevesebb a törlesztő részlet. Azt is tudták, hogy változhat a kamat.

Mit nem tudhattak?

- Nem tudták, hogy megszűnik a munkahelyük. 

- Nem tudták, hogy a cégek, ahol dolgoztak, a bizonytalan gazdasági környezet miatt kivonulnak Magyarországról.

- Nem tudhatták, hogy nem jön helyette másik.

- Nem tudhatták, hogy az árfolyamingás a korábbi 5-10% helyett 20-40% lesz.

- Nem tudhatták, hogy akár duplája is lehet a törlesztő részlet, hogy emelkedik az ÁFA, a közlekedés díja, a benzin ára, stb. stb.

- Nem tudhatták, hogy előbb 20%-kal felszökik a gáz, az áram, a szemétszállítás díja, majd látványosan 10%-ot rezsicsökkentenek.

Vagyis át lettek verve. Nem kicsit, nagyon (hogy a klasszikust idézzem).

Ki is verte át őket? Kinek a felelőssége a forintárfolyam stabilitása? Ki az, aki úgy végezte a dolgát, hogy a devizahitelesek 20-40%-kal fizettek rá?

Kedves jogászok, ügyvédek! Azt hiszem, rossz alperest neveztek meg eddig a devizahitelesek ügyében. Tudom, lehetnek a bankoknál is simlis dolgok, de miért nem a valódi felelősöket perlik?

Nem, nem a külső tényezőkre, nem a gazdasági világválságra gondolok, hiszen a „nagy családban” némi ingadozás után hamar stabil lett az össznemzeti valuta. A tengeren túli nagy rokonság is talpra állt régen.

Csak a mi nagy-nemzeti-katyvaszunkban nem sikerült még mindig visszatalálnunk a 2010-es pénzügyi szinthez.

Egyszerűen végig gondolva két oka lehet: a fidesz-fiúk vagy nem értenek az ország pénzügyeinek intézéséhez, vagy szándékosan rabolják le nemcsak a devizahiteleseket.

A képviselők, az állami intézmények döntéshozói miért is nem vállalnak anyagi felelősséget a döntéseikért?

A 2010-es kormányváltásnál hány politikust, városvezetőt, cégvezetőt hurcoltak el – sokszor rabszíjon vezetve – hűtlen kezelés gyanújával?

És mostani pénzügyi vezetőket?

Szándékos károkozás, hűtlen kezelés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés…Vajon létezik a teljes vagyonelkobzás intézménye még?

A belebetegedettekkel, az éhezőkkel, a hajléktalanná váltakkal, a kilátástalanságban elvesztett emberi életekkel mi lesz?

Értük ki ad jóvátételt?

„Még kér a nép, most adjatok neki!”

Mezriczky Beáta