"Székely kocsma falán felírat!

Ki a bort, a dalt, a nőt szereti, rossz ember nem lehet!

Alatta!

Innád a boromat, énekelnéd a dalomat, élnél egy fedél alatt az anyósommal te marha, akkor nem írogatnál ilyeneket a falra!"

Az empátiáról, illetve annak teljes hiányáról!

Hosszas semmittevés, luftballon eregetés után gőzerővel dőltek ki az országmegváltó törvények a zembereket szolgálandó és azok érdekében!

Minden törvényen látszik, hogy azokat hozzáértők, és igen, igen empatikus politikusok hozták!

Egy ilyen okos döntés a korhatárok eltörlése a nyugdíjazásnál!

Hiszen igen nagy tapasztalatokat szereztek az élet minden területén, hiszen voltak tűzoltók, másztak kötélen, létrán, oltottak tüzet, mentettek vízből, jégről, tűzből, hóban, viharban, fagyban, omladozó épületben, zuhantak mélybe átégett födémről, estek jeges vízbe, éjszakáztak, voltak mentésen egyhuzamban 36-40 órákat úgy, hogy enni nem volt idejük!

Voltak rendőrök, akiknek ezred másodperc alatt kellett döntéseket hozni, és ha kell dönteni életről, halálról, voltak bevetésen megvadított őrjöngő, állatiasodott emberekkel szemben, tűrték órákig, hogy gyalázzák őket, aztán álltak sorfalat olyan empatikus politikusoknak, akiket más empatikus politikus által felbiztatottak akartak meggyalázni, álltak bajtársuk összetört teste mellett, akit szolgálat teljesítés közben gázolt halálra valaki, és néztek csodálkozva, mikor a gázoló 5 év után kapott 1 év felfüggesztettet, aztán álltak csodálkozva, amikor feladatukat teljesítő bajtársaikat hurcolták meg! Éjszakákon át mentek rablók, zsiványok után, láttak feltrancsírozott tetemeket, lőtték le bajtársukat, fél méterre, csak a szerencsén múlott, hogy nem őket! Ha kellett nem 24 órát voltak egyfolytában talpon, hanem 48-at vagy többet! Aztán ha egy ilyen alkalommal valamelyiküknek leragadt néhány másodpercre a szeme, akkor szintén empatikus politikusok húzták deresre!

Voltak katonák, akik a haza védelmére adták az életüket, a hazában az empatikus politikusokéra is, akik sokat voltak kint a tűző napon, a dermesztő hidegben, megpróbálták milyen az amikor hetente alszol 8 órát, azt is részletekben, e közben felelsz magadért, a beosztottaidért, a rád bízott eszközökért, bármikor készen állsz arra, hogy akár több száz kilométerre hagyod otthonod családod, miközben egy borítékban rendelkeztél arról, hogy mi legyen, ha véletlenül nem térsz haza!

Aztán voltak lent a mélyben, ahol kevés a levegő de sok a kaland, bármikor omolhat a főte, robbanhat a lég, zúdulhat a víz! Tüdőbe sokszor több por jutott mint levegő, és hiába gép, technika, ott bizony még a lapátot, csákányt, fejszét is kell tudni használni, és bizony előfordul, hogy 45 fok melegben, és mínuszokban dolgozol! Aztán sugárzó anyagot fejtesz, porát lélegzed be!

Aztán dolgoztak olyan vegyi üzemekben, ahol még a portás fülke is tűz, és robbanásveszélyes volt, és a dolgozók örülnek ha a gáz levegő arány az utóbbi javára dől el, és ha jól vigyáztak, akkor a különleges ruhájuk, cipőjük egy darabban maradt rajtuk 3 hónapig! A bőrük nem tartozott ebbe a kategóriába!

Nem biztos, hogy sikerült minden területet felsorolnom, ahol azok az „ostoba kommunisták”, és egyéb gazemberek annak idején korkedvezményt adtak!

De azt tudom, hogy kéne egy okos székely, aki odaírná a törvényjavaslatok alá, hogy mielőtt bármit leírsz te marha, próbáld ki mindazokat, amiket mi megteszünk egész életünkben!

Mert jó lenne végre, ha olyan beszélne a traktorosról, aki már ült egynek is a nyergében, vagy a kamionozásról szintén, a kohászokról, aki eltöltött néhány órát a tüzes kemencék között, csapolt forró fémet, stb!

Talán a próba is elég lenne ahhoz, hogy végig tudják gondolni, önök ezt meddig tudnák csinálni?

Biztosan képesek lennének 70 évesen is, vagy 65 évesen, vagy 55 évesen is nehéz lenne?

Mert empatikus úraimék jó lenne egyszer kiugrani ejtőernyővel egy repülőből, mielőtt hoznak egy törvényt arról, hogy hogyan kell hajtogatni, meg egyáltalán nem kell, hiszen anélkül is földet ér aki kiugrik!

Mert önök miránk hivatkoznak mindig az okos, empatikus döntések meghozatalakor, de biztosan megkérdeztek olyanokat is, akik tényleg megtapasztalták mindazokat amiket leírtam?

Most megint született egy empatikus döntés, jelesen az orvosokról, akik nyugdíj mellett arra "vetemedtek", hogy tovább dolgoznak!

Gondoljuk végig, van még ebben az országban akibe bele lehet rúgni?

Tényleg ezt akartuk?

Ha nem, akkor miért tűrjük?

Mert ravaszul megy a dolog? Hiszen szépen sorban vezették a gödörhöz a zembereket! Ők pedig mentek szó nélkül, de ha tiltakoztak is, mi, akik hátrébb álltunk nem hallottuk! Aztán ment a következő sor, és eldördültek a lövések!

Most az orvosok értek a gödörhöz!

Most is hallgatunk?

Sárdna Őgrecs